Május 10-én a hosszú pandémiás időszak után újra megnyitottuk kapuinkat a közönség előtt: a Nagyerdei Stadionban műsorra tűztük „vitrinszínházi” előadásunkat, a Hamletet, mely a helyszínnek köszönhetően lehetővé teszi a távolságtartás szabályainak betartását a nézők, valamint a nézők és a színészek között.
A szezonnyitó előadás után a Gertrud szerepében látható Varga Klárit, valamint a több szerepben is feltűnő (Marcellus, Első színész, Sírásó, Bíró) Gelányi Bencét kérdeztük arról, milyen érzés volt újra közönség előtt játszani.
„Felszabadító és örömteli érzés volt, újra éreztem bizseregni az ereimben a vért” –fogalmazott Varga Klári. „Bár ebben az előadásban a speciális körülmények miatt nehezebb érzékelni a közönség jelenlétét, a maszk mögötti tekintetekből azt olvastam ki, hogy nekik is nagyon hiányzott már az élmény.”
Gelányi Bence hasonló érzésekről számolt be: „Nyolc – kilenc hónappal ezelőtt ott álltunk a társulat egy részével, és a régi épület utolsó bemutatójára – Az öreg hölgy látogatására − készültünk. Akkor még el sem tudtam képzelni, hogy mit hoz az elkövetkezendő időszak.
Új formák nyíltak meg előttem, és bár belsős munkabemutatókat tartottunk, a tegnapi napon hosszú idő elteltével újra érezhettük azt, hogy milyen nagyközönség előtt játszani. Rég féltem ennyire színpadra, vagyis stadionba lépni. Aztán a félelem átalakult energiává, és rájöttem, hogy igen, ez hiányzott! Bár most még óvatosan, a szabályokat betartva működünk, bízom benne, ha vigyázunk egymásra, akkor rövid időn belül már felszabadultabban tudunk találkozni egy előadás során.”
