(Forrás: http://www.haon.hu/) 2015. 11. 30.
Debrecen – „A musical zenei anyagával nagyon széles réteg szólítható meg.” Interjú Mészáros Tibor rendezővel és Katona Gábor koreográfussal.
Az ügyelő Fenyő Mikit vagy épp Jerry Lee Lewist kéri a színpadra a Csokonai Színházban. A folyosón is hallatszik a Made in Hungária. Zajlanak a musical próbái, sok nevetéssel, mert bár szerencsére még van idő, a mozdulatsorok itt-ott nem találják a helyüket. Mészáros Tibor rendezővel és Katona Gábor koreográfussal beszélgettünk.
A történet Fenyő Miklós fiatalsága. Az 1956-ban Amerikába disszidált család hazatér, s a rock and roll-lal komolyan megfertőződött fiú új korszakot nyit a hazai zenei életben. Hová helyeződtek a hangsúlyok a cselekményben?
Mészáros Tibor: Reméljük, tudunk élni azzal lehetőséggel, amire predesztinált a Made in Hungária, hogy egy sikerszériás előadás legyen. Igenis tapsolják meg a színészeket, legyen hujjogás! A zenéjét, a korszakot megélt korosztály ismeri, táncoltunk rá az iskolabulikban, most hallom, hogy az Ady Gimiből is ez szól. Vagyis a musical zenei anyagával nagyon széles réteg szólítható meg. A társulat is alkalmas arra, hogy ezt az előadást jó, színészileg is élvezhető színvonalon csinálja meg.
A hatvanas-hetvenes évek világának, hangulatának felidézésére a díszlet és a jelmezek önmagukban nem elegendőek. Mit jelent számotokra a retró? A külsőségek mellett tartalmilag hogy jelenik majd meg?
Mészáros Tibor: A retró főleg emlékeket hív elő. Van egy állandó díszlet, és ebbe kerülnek be olyan elemek, mint például egy pilleszék, vagy egy diavetítő. Sokat bízunk majd a nézőre is, hogy engedje előjönni a saját képeit, érzéseit. A kotyogós kávéfőző felidéz egy illatot az orrunkba a nagymamától, megvan a fémes szín, ehhez nem kell még felpakolni ezer-meg ezer dolgot a színpadra.
A sztori eredetiségénél fontosabb, hogy látványos koreográfiát, felszabadultságot, könnyedséget vár majd a közönség.
Katona Gábor: Persze. Nagyon dinamikus, lendületes zene ez. Adott a rock and roll, annak magyarországi királya, Fenyő Miklós és a Hungária zenekar hatalmas népszerűsége. Ezt nem lehet kikerülni, egyszerűen meg kell fürdeni a rock and rollban. Pártoltam Tibi ötletét, hogy a színészeken kívül a színpadon lévő tizenhat fiatal táncos ne pusztán mint tánckar jelenjen meg. Ismerjük ezt: ha megszólal a zene, felkerülnek a színpadra, semmit nem tud a sorsukról a néző, megcsinálnak egy kompakt koreográfiát, majd jobbra kivágtatnak. Az előadás részévé kell válniuk, hogy frissítsék, fiatalítsák, mozgalmassá tegyék az egyébként néha csak két-három szereplőre írt felvezető-jelenetet. A Hajdú Táncegyüttesnek régóta van kapcsolata a színházzal, saját repertoárjuk építésében maguk is kitekintenek a színház felé. Tőlük jönnek táncosok, illetve kiválasztottunk a Kenguru Táncsport Egyesületből három fiatal párt, ők akrobatikus rock and rollt tanulnak, és szinte lélegzetelállító dolgokat tudnak.
Csak az utóbbi munkáidat sorolva: koreografáltad A magyar Faustot, a Chioggiai csetepatét, az Akár Akárkit, rendezted a Csikóink című darabot. Mennyire tűnt izgalmasnak a mostani felkérés? Megszólít benned valamit a hatvanas-hetvenes évek zenéje, vagy csupán érdekes munkának tűnt?
Katona Gábor: Magánemberként nem biztos, hogy én álltam fel elsőként, ha egy házibuliban előkerült egy ilyen zene, illetve igen, csak már akkor is azt vettem észre, hogy én nem a sztenderd dolgokat csinálom. Most sem sztenderd rock and roll mozgásanyagra akarunk építeni, inkább szituatívabbak a számok. Megpróbálnak szervesülni az előző vagy a következő jelenettel, az egész darab világával, a kitörési vággyal, a fiatalsággal, az iskola háta mögötti titkos csókolózással, és akkor nekem, a koreográfusnak már sokkal izgalmasabb a feladat.
Ki játssza Fenyő Miklóst?
Mészáros Tibor: Pásztor Ádám. Neki egyáltalán nem idegen a műfaj. Szabadúszóként a Madách színházban, a Pinceszínházban, a Pesti Magyar Színházban is fontos szerepeket játszik. Tudja, hogy kell megszólalni dalban, s jól is áll neki.
Jöjjön mindenki, 1-től 99-ig?
Mészáros Tibor: 0-tól 99-ig. Ha megszólal a rock and roll, óhatatlanul elindul a lába annak is, aki nem szeret táncolni, s mi emellett mesélünk majd egy szép történetet szerelemmel, intrikával, mindennel, ami kell egy jó, szórakoztató estéhez.
