Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
A Színházi Dramaturgok Céhének egész évadon átívelő rendezvénye a Nyílt Fórum, mely immáron 35 éve legfőbb szakmai bázisa a kortárs magyar drámának. A színházi szakmába szerteágazóan beágyazódott dramaturgok ennek a rendezvénysorozatnak a keretein belül adnak terepet frissen felfedezett, úgyszólván ismeretlen szerzőknek csakúgy, mint már publikált íróknak, hogy darabjaikról egy-egy workshop formájában hozzáértő vélemények fogalmazódhassanak meg, valamint a felolvasószínházi formában megtapasztalhassák műveik drámai erejét. Az idén január végén, Nyíregyházán kezdődött el a fejlesztési munka. Az írók az ottani tapasztalatok alapján átdolgozva hozzák el darabjaikat Debrecenbe, a Deszka Fesztiválon történő bemutatkozásra. A júniusi, utolsó állomás az országos színházi találkozó, ahol az addigi együtt gondolkodások eredményét, az idei Nyílt Fórum hat drámaszövegét felolvasószínházként élvezheti majd a közönség.
A Nyílt Fórum nyilvános programján való részvétel mindenki számára nyitott és ingyenes.
Nyílt Fórum 1.
Helyszín: Csokonai Színház, Balett terem
Időpont: 2020. április 4., 15.30
Horváth János Antal: szentivánéj
Anna beteg, de mintha nem lenne az. Annának van egy nővére, Juli, aki még nem gondolt magára. Van nekik egy apjuk és egy anyjuk, akik között szinte már csak a hangutánzók a kapcsolat. Julinak van egy barátja, Dávid, aki erősen, de erőszakosan szeret. Dávidnak van egy barátja, Bence, aki gyengéd és máshogy szeret. Annának is van egy barátja, Szotyola néni, de őt csak Anna látja. Hét egymás mellett élő lélek története, amik mint a folyók, ha keresztezik egymást, egybefolynak. Aztán a világ kettéhasad és még azt is elhisszük, hogy mostantól tényleg minden más lesz.
A szerzőről:
Horváth János Antal 1993-ban született Budapesten, de Nagymarost hazudja szülővárosának. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmdramaturg szakán diplomázott minden szempontból tömény, de élvezetes öt év után 2018-ban. Az egyetem végeztével dramaturgként a Magyar Színházba szerződött, majd rendezéssel is elkezdett aktívan foglalkozni. Azóta minden kicsit egybemosódik. Első nagyjátékfilm forgatókönyvéből készült mozi Szép csendben címmel mutatkozott be 2019-ben a filmszínházakban, írt pár részt A mi kis falunk című sorozatba, fordított mexikói darabot erdélyi színháznak, részesült Örkény ösztöndíjban Anya csak egy című színművével, Staféta-nyertes rendezése Rozsda, avagy Minden vérünk benne szárad címen látható a Szkéné Színházban. Jelenleg Kicsi című darabjának a bemutatójára készül. Írásmódjára és stílusára a legnagyobb hatással a kortárs angol drámairodalom van, így Dennis Kelly, Jez Butterworth, Simon Longman, Lucy Kirkwood, Phoebe Waller-Bridge. A legtöbbet ezt a picit fájó, de kedves mondatot hallja színművei olvasópróbái után a színészektől: “Ja, tök jó, tök filmes.” Mása kutyája fekete keverék, a szeme szomorú, a szőre – gazdája szerint – a kiegyensúlyozott étrend miatt rendkívül csillogó.
fotó: Dorkó Dániel
Dóka Péter: Polimax – avagy a Kockaróka visszatér
Szofi nagyon magányos. Egyetlen barátja egy képzeletbeli róka, az anyját intézetben ápolják, a nővére pedig húsz évvel ezelőtt eltűnt: 1999. augusztus 11-én, a teljes napfogyatkozás napján elindult otthonról, és többé nem látta senki. Szofi váratlanul rátalál egy nyomra, amely egy régi játékgyárhoz, az elátkozott kastélyhoz hasonlító Polimaxhoz vezet. Az épület tele van a múltból itt maradt, tébolyodott dolgozókkal, falai bűzlenek a bűnöktől, hazugságoktól. Szofi a pincétől a padlásig mindent átkutat, hogy választ kapjon a nővére eltűnésére – el akarja temetni a múltat, hogy végre a saját életét élje. De a gyár új áldozatra vadászik.
Dóka Péter 1974-ben született Budapesten. Számos gyerek- és ifjúsági könyv (A kék hajú lány, Lila királylány, Az ellopott zsiráf) szerzője, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője. Körbe K című darabját a Lakmusz Csoport vitte színre 2012-ben. Sajtkirály című gyerekdarabjáért 2017-ben Csukás István-díjat kapott. A Magyar Rádió korábban két regényéből hangjátékot készített, ő jegyzi a jelenleg a tévében futó Szupermalac és Űrpatkány című rajzfilmsorozat forgatókönyveit.
fotó: Galgóczi Tamás
Molnár T. Eszter: A zsúr
Bucskiék kisebbik lányának születésnapi zsúrján a gyerekvigyázó lány egy hátsó szobában próbálja lekötni a gyerekeket, mialatt a festőművész háziasszony, Márta a nappaliban fogadja a szülőket. Sorban megérkezik egy elhagyott feleség és az őt elhagyó férj, egy feltörekvő középvezető, egy karrierista anya, a nagylelkű házigazda, majd beront egy hívatlan vendég. Mialatt a színen a szereplők egymással, a szorongásaikkal, a vágyaikkal és a múltból előkerülő titkokkal küzdenek, odakint, Budapesten elszabadul az etikai alapokra épülő terror, és egyértelművé válik, hogy ebből a nappaliból senki sem távozhat ugyanúgy, ahogyan érkezett.
A szerzőről:
Molnár T. Eszter (1976, Budapest) író, biológus. Az ELTE biológus szakán végzett, immunológiából doktorált. 2014 óta publikál verseket, novellákat, tudósításokat és műfordításokat. Első ifjúsági regénye (Stand-up!, 2016, Tilos az Á Könyvek) bekerült a Margó-díj TOP 3 válogatásába, majd a Merítés-díj zsűrije az év legjobb ifjúsági kötetének minősítette. A 2016-ban Hubby-díjas Jelen! antológia, számos további gyűjteményes kötet és két színpadi mű társszerzője. Eddig hét kötete van, közöttük ifjúsági regények, mesekönyv és felnőtteknek szóló szépirodalom is megtalálható. Legfrissebb regénye: Teréz, vagy a test emlékezete (2019, Prae kiadó). A Szépírók Társasága tagja.
fotó: Medgyesi Dávid
Nyílt Fórum 2.
Helyszín: Csokonai Színház, Balett terem
Időpont: 2020. április 5., 14 óra
Tóth Réka Ágnes: Ez
Ez egy monodráma. Aki beszél, az én vagyok. Aki hallgat, az is. Kulcsszavak: felnövéstörténet, kapunyitási pánik, családi traumák, a feldolgozhatatlanság és a feldolgozottság mértéke. Az egység, ami lehetne most valaki más. De nem. Szünet. Szünetek. Most ne szólalj meg. Újabb kulcsszavak: gumicukor.
A darab főszereplője nincs még harminc, de már nem is húsz. Tartania kellene valahol, lennie kellene valamilyennek, de csak egy kádban ül és arról beszél, hogy írni fog. Vagy arról ír, hogy beszél: az anyjával, szerelme exeivel, vagy az apjával, akivel már nem tud.
A szerzőről:
Tóth Réka Ágnes 1987-ben született Győrben, most Budapesten él. Esztétika, spanyol és színháztudomány szakokon végzett, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen írja doktori disszertációját. Szabadúszó dramaturgként és drámaíróként kezdett bábszínházaknál, de dolgozik felnőtteknek szóló előadásokban is. Ebben az évadban írt gyerekdarabot, szerkesztett verses monodrámát és megrendezte első dokumentum-drámáját Boncza Berta szövegeiből. Darabjait a StúdióK Színház és a Pesti Magyar Színház játssza jelenleg. Versei 2013 óta jelennek meg, publikált a ROST-ban, a KULTer.hu-n, A Vörös Postakocsiban, és az Élet és Irodalomban. Az 5mondatok versoldal egyik szerzője.
fotó: Bokor Krisztián
O. Horváth Sári: Hiszitek mit nem
A történetben 7 szereplő jelenik meg, akik mind a vallás, a hit, az objektív – és szubjektív valóságképeink -és síkjaink által lépnek egymással és az élettel kapcsolatba. A három férfi és három nő figuráját ezúttal az Ego nevű szereplő köti össze, miközben természetesen a figurák egymással is találkoznak, egymásra is hatással vannak, és az egymásnak kimondott és ki nem mondott szavak és jelentések mentén próbálnak boldogulni, értelmet adni és kapni.
A szerzőről:
Horváth Sári 2017-ben végzett színházrendező szakon Bocsárdi László osztályában Marosvásárhelyen.
A rendezés mellett íróként és dramaturgként is működik független és kőszínházi előadásokban egyaránt.
A Hiszitek mit nem című dráma a LENNI VAGY NEM trilógia harmadik része.
fotó: Szirtes Edina
Dézsi Fruzsina: A helyzet ura
Mi van akkor, ha Isten lámpaoltás után besurran egy szobába, aminek az ajtaja nem neki lett nyitva hagyva? Elvégzi a dolgát, a következményeit pedig viseljék az emberek. Mondjuk a polgármester meg az a fiatal lány. Semmiképpen sem Mária. Kategorikusan Marika. A fehérje-feldolgozó üzemben legalábbis így hívják. Az üzemben, ami csupa kitárt zseb, csupa félrenéző szem. Meg némi mutyi, és egy kis korrupció, lehetőleg befogott orral, hiszen jól tudjuk: egy tisztességes politikust alkalomadtán még kissé undorítják is kötelezettségei.
A szerzőről:
Dézsi Fruzsina (1995) 2019-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró osztályában, jelenleg kulturális antropológiát tanul. 2019-től a TÁP Színház produkciós vezetője, illetve a dunaPart5 szakmai programjainak koordinátora, emellett a dunszt.sk kulturális portál és a Pesti Est szerkesztője.
fotó: Gerencsér Anna