Folyamatos szervezés, aktív munka és társulati összetartás jellemzi a debreceni teátrum mindennapjait. A Hajdú-Bihari Napló interjúja Gemza Péter igazgatóval.
Néhány héttel ezelőtt még azt gondolhattuk, a debreceni teátrum ódon kapuinak átmeneti bezárásával a színházi élet is a korlátozások okozta formalinos üvegbe kerül több más kulturális intézménnyel együtt. Nem így lett. A színház előadásokat közvetít, aktívan dolgozik az évadra kitűzött színdarabokon, emellett folyamatos a tervezés, az újragondolás, a megoldások keresése. Gemza Péter színházigazgatótól azt is megkérdeztük, a társulat honnan merít lelkierőt ahhoz, hogy az ellehetetlenítő helyzetben is teljes odaadással dolgozzon együtt.
Mi történik ezekben a hetekben a színház falai között?
A Csokonai Színház számára a 2020-as év a koronavírus-járványtól függetlenül is kiemelt fontosságú, hiszen évtizedes várakozás után végre lehetőség nyílik a Kossuth utcai épület teljes felújítására. Amilyen nagy örömmel várjuk a felújítást, annyira sok a teendő az előkészítése körül. Szeptember 15-én át fogjuk adni az épület kulcsait, ehhez azonban sok feladat áll még előttünk. Így a társulat nagy része – különböző területeken, de közös erőfeszítéssel – a kiköltözésen dolgozik.
A pandémia egy nagyon érzékeny alkotói pillanatban ért bennünket, hiszen három produkciónk bemutatójára (Magyar Elektra, Az öreg hölgy látogatása, Kimondhatatlan) készültünk még az idei évadban, ezek művészi munkálatai folytatódnak a háttérben. És persze nem szabad megfeledkeznünk a kifejezetten a kijárási korlátozások idejére szervezett Csokonai-szerenádokról, a társulati versvideónkról és az olyan online tartalmainkról, amelyek segítségével ebben a nehéz helyzetben is igyekszünk együtt lenni a közönségünkkel.
Milyen visszajelzések érkeznek az online előadásokkal és a Csokonai-szerenádokkal kapcsolatban?
Szerencsére kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk. Azt gondolom, hogy a Csokonai-szerenádok egy olyan újszerű, előremutató és izgalmas kezdeményezés, amely méltán nyerte el a résztvevők és a nézők szeretetét. Folyamatosan kapjuk az ötleteket, hogy hol várnak még minket nagyon, és természetesen azon vagyunk, hogy minél több helyszínen szerezzünk örömet. Az online programokkal kissé túltelített időszakban a Csokonai-szerenádok bizonyította, amit a színházi emberek mindig is tudtak, hogy semmi nem képes pótolni a személyes találkozást.
Mennyiben változtatta meg terveit a járványhelyzet?
Természetesen alapvetően átrajzolta a járványhelyzet a 2019/2020-as évadunk második felét. A három bemutatásra váró produkció mellett számos bérletes és bérletszünetes előadást kénytelenek voltunk lemondani. Az egyik legfájdalmasabb döntés a XIV. DESZKA Fesztivál lemondása volt, de úgy éreztem, hogy egy ilyen jelentős művészeti programsorozatot nem lehet áthelyezni az online térbe, hiszen azzal a színház legfontosabb sajátosságát, a játszók és a nézők közös élményét veszítettük volna el. A mostani változások mindenképp kihatnak majd a jövő évi programtervünkre is, de azon vagyunk, hogy a lehető legjobb megoldásokat dolgozzuk ki a 2020/2021-es évadra.
Mit gondol a színházban fel-felbukkanó „rejtélyes üzenetekről”?
Sokan fogadták megdöbbenéssel a Cs. Sz. aláírással érkezett üzeneteket, de őszintén szólva, engem nem lepett meg, hogy ennek a százötvenöt éves épületnek lelke van. Gyakran dolgozom késő estig a már csendes épületben, és mindig érzem, hogy velem van másfél évszázadnyi színházcsináló; velem vannak igazgatóelődjeim, a Csokonai legendás színészei és mindenki, aki a debreceni színjátszásnak adta az életét. Meglepetést tehát nem okozott, de nagyon örültem, hogy a „rejtélyes üzenetek” révén a nagyközönség is megismerheti ennek a különleges épületnek a lelkét.
Mi a tánc világnapjának legfontosabb üzenete?
A tánc egy kegyelmi állapot, a lélek természetfeletti állapota. Olyan vitális erőt sugároz, ami harmóniában és ritmusban jelenik meg. Azt szeretném, ha a Csokonai Színház központi szereplője lenne a debreceni és régiós táncéletnek, és a debreceni közönség mind többször részesülhetne ebből a kegyelmi állapotból.
Milyen mentális tartalékai vannak a társulatnak, melyek most erőt adnak a próbákhoz?
Az első napok bizonytalansága és elveszettsége után a társulat nagyon gyorsan összekapta magát, és mindenki azt kereste, azt keresi, hogy mivel viheti előre a közös munkát. Az öreg hölgy látogatása stábja nagyon gyorsan átállt az online próbafolyamatra, amelyet rendkívül fegyelmezetten és elhivatottan végeznek. Azt kértem, hogy akármikor is tartjuk a bemutatót, ők lélekben legyenek készen. A nehézségek ellenére öröm látni, hogy milyen erős személyes és szakmai kapcsolatok tartják egyben ezt a társulatot.
Ön hogyan éli meg ezt az időszakot?
A kiköltözés és a járványhelyzet mellett folyamatosan érkeznek az újabb és újabb kihívások, ezért nem sok időm van a lelassulásra. A viszonylag csendesebb időszak alatt igyekszünk a lehető legkörültekintőbben felkészülni a törvényi változásokra. Olyan hosszú távú stratégián dolgozunk, amely a szervezeti felépítés, a folyamatmenedzsment, a minőségbiztosítás és a közönségkapcsolatok terén az ország legfejlettebb színházává teszi majd a Csokonait.
Szakál Adrienn interjúja.
