Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.
Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere.
Bécsben, az 1915-ös premier helyszínén 533 estén át játszották, majd végigsöpört a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.
Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul.
Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: “Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak”…
Az operett legnagyobb slágereit mindenki ismeri: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, „Álom, álom, édes álom…”, „Emlékszel még?”, „Te rongyos élet…”, „Az asszony összetör…”, „Húzzad csak kivilágos virradatig…” és természetesen „Hajmási Péter, Hajmási Pál”
Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk. Ettől nehéz is a színpadra állítása. Rengeteg elvárásnak kell megfelelnie annak a színháznak, amelyik operett bemutatása mellett dönt. Különösen igaz ez a Csárdáskirálynő esetében.
Kapcsolódó írások
„Ösztönösen éreztem, ez az én utam” – Haja Zsolttal beszélgettünk
Első világháború nincs, új szereplő viszont lesz a debreceni operettben
Debrecenben is esőre áll a barométer a színházban
„Leszokni rólad, istenem milyen nehéz…” – Újra a Csokonai műsorán a Csárdáskirálynő
Lesz-e végül esküvő az Orpheumban?
Fotógaléria
Próbafotók:
Előadásfotók:
Fotó: Máthé András
Szereposztás
Operett három felvonásban, két részben
Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva mai színpadra alkalmazta: Peller Károly
Vezényel: Makláry László (2022. március 12.) / Somogyi-Tóth Dániel (2022. március 13.)
A 2022. márciusi előadások szereposztása ide kattintva érhető el.
Sylvia
Nánási Helga / Vörös Edit / Nagy Kíra (cover)
Edwin
Haja Zsolt / Hoffmann Richárd
Bóni
Rózsa László / Kádár Szabolcs
Stázi
Nagy Kíra / Bódi Barbara
Anhilte, Edwin édesanyja
Bódi Marianna
Leopold, Stázi édesapja
Dánielfy Zsolt Jászai-díjas
Terka, az Orfeum lányainak vezetője
Oláh Zsuzsa Jászai-díjas
Oszvald Marika Kossuth- és Jászai-díjas
Kerekes Feri, az Orfeum tulajdonosa
Garay Nagy Tamás
Rohnsdorf, Edwin titkára
Vranyecz Artúr
Kiss, vendég az Orfeumban
Tisza Lajos Máté
Nagy, vendég az Orfeumban
Piskóti András
Lili
Kis Eleonóra / Molnár Anna
Piri
Herczegfalvi Zsanett
Mici
Donkó Annamária
Főlakáj
Steuer Tibor
Táncosok
Gellén Lilla, Jeges Patrik, Kovács Nikolett, Pócsi Zsófia, Takács Petronella, Tóháti Szilvia Klaudia.
Közreműködik
a Kodály Filharmonikusok Debrecen, valamint a Csokonai Színház Énekkara
Díszlettervező
Debreczeni Borbála
Jelmeztervező
Mészáros Zsófia
Ügyelő
Horváth Ágnes
Súgó
Dihen Viktória
Rendezőasszisztens
Homonna Nóra
Korrepetítor
Kozma Dávid
Karigazgató
Gyülvészi Péter
Koreográfus
Szkáli Edina
Társrendező
Peller Károly
Rendező
Gemza Péter
Bemutató időpontja: 2019. november 08.
Az előadás időtartama: 3 óra egy szünettel.
Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatta.