Maszkokat hordunk, szerepeket játszunk, taktikázunk

Vérbeli vígjátékban és a családon belüli bántalmazást színpadra állító darabban is játszik Wessely Zsófia az idei évadban. Interjú.

Forrás: dehir.hu

Wessely Zsófiát két premierben is láthatjuk októberben. Ő alakítja Gwendoline-t Xavier Daugreilh párkapcsolatokról szóló komédiájában, az Őszintén szólvában, és ő az egyik főszereplője a súlyos témát, a családon belüli bántalmazást színpadra állító részvételi előadásnak, a Kimondhatatlannak is.

Őszintén szólva – igazi francia vígjáték (fotók: Máthé András)

 

Dehir: Az Őszintén szólva című darab 16-os karikával fut. Mennyire érzi korhatárosnak az előadást?

Wessely Zsófia: A történet szereplői harminc-negyvenévesek, de nemcsak erről a generációról szól az Őszintén szólva, hanem tulajdonképpen mindannyiunkról, hiszen a téma a szerelem. Az előadás azt járja körül, mennyire vagyunk kiszolgáltatottak, befolyásolhatóak, amikor a másiknak tetszeni akarunk. Birtokolunk és birtokolnak bennünket. Maszkokat hordunk, szerepeket játszunk, taktikázunk, mert úgy gondoljunk, hogy egy szebbik énünk kell a másiknak. Nem nehéz kitalálni, hogy a történet szereplői elvetik a sulykot a manipuláció és a hazugság hálójában, és bizony nem könnyű kikecmeregniük.

Kimondhatatlan: maszkban…

 

Dehir: A Kimondhatatlanban egészen más színészi oldalát ismerhetjük meg, hiszen ez a darab legkevésbé sem a nevettetésről szól…

Wessely Zsófia: A Kimondhatatlan teljesen új kihívás a számomra! Komoly pedagógiai felkészítést igényelt melyben Bethlenfalvy Ádám, Romankovics Eda és Madák Zsuzsanna voltak a segítségünkre. Meg kellett tanulnunk, hogyan kell vezetni az interaktív részeket. A kommunikáció milyensége nagyon jelentős, hiszen oda kell figyelnünk arra is, engedjük a résztvevőknek, hogy a gondolataik szabadon megfogalmazódjanak, hogy olyan teret alkossunk a számukra, amiben megnyílhatnak, amiben érezhetik, hogy meg vannak szólítva, érezzék a törődést, a figyelmet, a szeretetet, és hogy mindegyikük véleménye számít.Sok felkészülés áll tehát emögött, és nyáron egy tesztelőadást is tartottunk. Ezzel együtt váratlan helyzetekre kell készülnünk, ahol sokat fog számítani a jelenlét, és az improvizáció. Ez egy olyan terület, ahol nem lehet rutinból dolgozni. És ezek mellett magánszemélyként is meg kell tanulnom leküzdeni az érintettségemet, a résztvevők történeteinek rám gyakorolt hatását, akár a tehetetlenség érzését.

…és maszk nélkül

 

Dehir: Mit gondol, mi a küldetése a Kimondhatatlannak?

Wessely Zsófia: Szívügyem ez a darab, nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük, mert úgy érzem, ezzel talán egy kis változást hozhatunk a világban. Apró, talán nem is mérhető változást azok számára, akik érintettek – akár elszenvedőként, akár családsegítő szakemberként – a családon belüli erőszak kérdésében, és a kívülállóknak egyaránt, akik reményeink szerint sokkal érzékenyebbek lesznek a környezetükre és ezáltal empátiával tudnak viszonyulni az elszenvedők felé. Ha csak egy embernek tudtunk segíteni ezzel az előadással, már akkor megérte.

Legközelebb október 26-án és 28-án láthatja a közönség a Kimondhatatlan című előadást, melyről további részleteket itt, a Csokonai Színház honlapján találnak.