Vasárnap15 órától kezdődött a Malter Vándor Filmfesztivál rövidfilmjeinek vetítése a Csokonai Irodalmi Labor Pódiumtermében, majd a négy filmről (Redline, Betti, Narancs Útlevél, Vércsék) 16 órától beszélgetett Szénási Miklós író, újságíró és Váró Kata Anna esztéta a CSIL szomszédos Kiállítóterében.
A MagdaFeszt harmadik napján a Kőszegi Várszínház érkezett a Csokonai Színházba Grecsó Krisztián új regénye, a Kádár-kor világát idéző Vera színpadi adaptációjával. A szerző a közelmúltat faggatva keres ma is érvényes válaszokat egyetlen nagy nyomozás történetében. Vera, a főhős, miközben először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, és először veszíti el a kisgyerekkor biztonságát, arra is először döbben rá, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? A Göttinger Pál rendezésében készült produkciót október 3-án (vasárnap) este fél 8-tól láthatta a fesztivál közönsége a Csokonai Irodalmi Labor (Kossuth utca 1.) Pódiumtermében.
A MagdaFeszten itt volt a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnal médiaművész, aki Tar Sándor Szőke város című verse alapján készített filminstallációját hozza el. A kétcsatornás filmvetítésen látható kísérleti előadás lényege a vers magyar nyelvről német nyelvre történő többszörös szimultán tolmácsolása, melyet kiegészít egy improvizatív zenei előadás. A filmfelvétel helyszíne maga a hangstúdió, ahol a különböző hangsávok szeparált terekben, egyidejűleg kerültek felvételre.
A Tar Sándor verset magyarul felolvasó színész, Keresztes Tamás előadását egyszerre három hivatásos szinkrontolmács közvetíti, így az egyidejű és spontán tolmácsolás által párhuzamosan születnek különböző német nyelvű verziók. Maga az eredeti vers, ellentétben Tar szociografikus írásainak tárgyilagosságával, egy személyes hangon megszólaló, belső vívódásokat közvetítő, hullámzó érzelmekkel telített mű. Egy személyes kép a társadalomról és a történelemről, mely egy német nő iránt érzett szerelem fényében, a psziché mélyéről tükrözi a világot. Német Hajnal kísérleti darabjának lényeges formai eleme a zeneiség, amit egyrészt az André Vida által komponált improvizatív zene, másrészt a párhuzamosan hallható két nyelv, a felolvasás és a három szimultán fordítás ritmusa és összhangzása hoz létre. A filmvetítések és a hangcsatornák között a közönségnek szabad mozgástere volt.
A fesztivál harmadik napján Debreceni lányok, nők, asszonyok címmel helytörténeti sétára indulhattak mindazok, akiket foglalkoztat a kérdés: Kik azok, akik a sokáig férfiak uralta világban nőként érvényesültek Debrecenben? Ki és hogyan tudott tenni nőként a városért? A tematikus városnéző séta, amelyen a híres és kevésbé ismert debreceni nők nyomába eredhetnek az érdeklődők Szilágyi Erzsébettől Szabó Magdáig, október 3-án (vasárnap) 10 órától indult a Csokonai Színház elől Erdei Nóra idegenvezető kalauzolásával.
Fotógaléria
(Fotók: Máthé András)
