Olt Tamás: Hét randi

A férfi-nő viszony variációinak tárháza végtelen. A tengernyi verzióból Olt Tamás „egyfelvonásos, zenéses, sztendbájmí”-je hét történetet, avagy hét randit mesél el nekünk. Közös bennük a kiindulópont: mindegyikük egy szál rózsa átadásával indul, majd heten hétfelé mennek tovább.

Láthatunk alakoskodó, ál-udvarias férfit és nőt, akik az őszinteségre emelik poharukat, miközben minden gesztusuk hazugság. Láthatunk egy online társkereső oldal szülte első randit, amelyen a nő csupán alkalmi légyottra vágyik, a férfi pedig félénken és meglehetősen szerencsétlenül a pátosszal teli szerelmet keresi. Láthatunk egy jelbeszélő párt is, akiket abszurd módon az örökös, csendes veszekedés tart össze. De olyan holtvágányra futott párkapcsolatot is láthatunk, amelyben az egykori közös elvek szertefoszlottak, és ma már a hajdani közös nevetések emléke is okot ad a viszályra.

Olt Tamás egyfelvonásosa egy sokszínű szerelem-mozaik, amelyben akár a magunk idilli, tragikus, humoros vagy épp abszurd történetére is ráismerhetünk.

A rádióból egyszerre személyesen és személytelenül áramlik kifelé a dallam, és azonnal elfog az ismerősség érzése. Mintha hallottam volna már ezt a dalt, vagy még inkább, mintha én magam írtam volna. Hiszen ez az én dalom, pontosan rólam szól, a legszemélyesebb érzéseimről, arról, amit senkinek nem mondtam még el, ami csak az enyém. Létezhet, hogy egyszer valaki érezte már ugyanezt? Ez az érzés vajon volt már valaki másé is? Skizofrén állapot. Amikor a személyesben feltárul a közös, amikor az egyszeri érzésről kiderül, általánosan emberi. Fájdalmas rádöbbennünk, hogy nem vagyunk egyediek, hogy a sosem-volt-szerelem is megtörtént már mással, hogy másnak is fájt már, hogy mással is történtek már őrült dolgok, hogy más is vágyott már a „sztendbájmí”-re. A fájdalom mellett viszont ott van az a felszabadító érzés, hogy nem vagyunk egyedül. Amikor a rádiós kívánságműsorban elhangzanak a bocsánatkérések, a fogadkozások, a nagy vallomások, az apró búcsúzások ‒ mindez annyira emberi. Kimondódnak az ismert fordulatok: „te vagy az egyetlen”, „még mindig”, „csak veled”, „soha többé”… Én is mondhatnám, nekem is mondhatnák, mindegy a szám, a személy, a múlt vagy a jelen. És felhangzik az ezerszer hallott dallam ‒ és ismerem, az enyém is.

Egyfelvonásos szerelmeses sztendbájmí

Lány
Szűcs Kata

Fiú
Vaszkó Bence m. v.

Koreográfus:
Laczó Zsuzsa

Ügyelő:
Sárkány Gyula

Súgó:
Lezó Ádám

Rendező: Olt Tamás

Bemutató: 2013. szeptember 14.

Az előadást, egyes jelenetek pikantériája miatt, tizenöt év alattiaknak nem ajánljuk!

Az előadás hossza 65 perc, szünet nélkül.

Beszélgetés Olt Tamással a Hét randiról

Elismerő kritika a Hét randiról