Február elején háborús királydrámával folytatódik a Shakespeare-időgép sorozatunk.
Shakespeare e remekműve a háború megpróbáltatásairól és a béketeremtés kihívásairól szól. A királydráma történelmi háttere a francia területek visszaszerzéséért folytatott 1415. évi angol hadjárat, középpontja az azincourt-i csata, megoldása a troyes-i béke, mely által Henrik király Katalin hercegnő férje és a francia trón örököse lett.
V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király – aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet – háborút indít a franciák ellen. Teszi ezt nem telhetetlen hódításvágyból, hanem abból a meggyőződésből, hogy a francia trónhoz ténylegesen joga van. Hogy a háború e tiszta forrását, a kétségbevonhatatlan jogcímet biztosan megállapítsa, összehívja országnagyjait, és a canterbury-i érsekkel megmagyaráztatja, hogy az úgynevezett száli törvénynek, mely szerint nők nem örökösödhetnek a trónon, Franciaországban nincs érvénye, ezért a francia trón joggal őt illeti, mint a Capet-k közvetlen utódját női ágon. Nyugodt lélekkel indítja meg így aztán a hadjáratot, s egész Anglia nagy lelkesedéssel és a legtisztább meggyőződéssel támogatja.
Southamptonban már útra készen áll az angol sereg, amikor a király közvetlen környezetében veszedelmes összeesküvést fedez föl, melynek célja, hogy a háború leple alatt a York-ágat ültessék az angol trónra. A király szigorú és gyors ítéletet hoz az összeesküvők fölött, és rövid úton kivégezteti őket.
Az angol sereg első hőstette Harfleur elfoglalása. Négy hétig tart az ostrom; a franciák vitéz ellenállást tanúsítanak. Henrik király maga vezeti az ostromot, s buzdítja harcra katonáit. Harfleur városa végül megadja magát, ám ami következik, diadalmenetnek nem mondható. Pestis tör ki az angol táborban, mely elviszi a sereg felét. A letarolt és ellenséges vidéken alig lehet élelemhez jutni, a csüggedők a hazatérést sürgetik; de a király nem tartozik a csüggedők közé. A betegeket visszaküldi Angliába, kétezer embert hátrahagy Harfleur védelmére, s tizenkétezerre olvadt seregével megindul az ország belsejébe.
Azincourt mellett akadnak az ellenség ötvenezres főerejére. Hogy Henrik a maga elcsigázott, kiéhezett hadaival szembe merne szállni a túlerővel, hihetetlennek látszik a franciák számára, akik különben is a legnagyobb megvetéssel beszélnek a rongyos barbárokról. A csatát megelőző éjjel diadalmas ujjongás és harsány vigalom zaja hallatszik a táborukból. Velük szemben némán és sötéten pihen az angol sereg a folyamatosan zuhogó esőben. Komolyan és hidegvérrel készülnek a döntő napra. A király gondoskodik róla, hogy ételben és italban ne szenvedjenek hiányt, s nyugodt álommal készüljenek a másnapi küzdelemre.
A csata reggelén sokan meggyónnak és áldoznak, misével és imádsággal kezdik a napot, október 25-ét, szent Crispin és Crispián napját, mely azóta nevezetes az angol történelemben. Elhangzik a híres királyi beszéd, amelytől a gyenge, beteg sereg vad oroszlánná válik, s megtörténik a hihetetlen: az elcsigázott angol sereg teljes győzelmet arat az ötször akkora, kipihent, jól fölszerelt ellenség fölött. Tízezren esnek el a franciák közül; Orléans hercege ezerötszáz nemessel fogságba kerül. Az angolok vesztesége ehhez képest aránytalanul csekély. Következik a békekötés: a házasság a francia király lányával, s a megállapodás, hogy a francia trón Henrikre és örököseire száll.
Ám Shakespeare királydrámát írt, s nem komédiát, így zárósoraiban előrevetíti mindazt, ami a VI. Henrikben vár ránk, vagyis hogy a győzelmet csak röpke béke követi, majd az enyészet s a dicső király gyors halála. A francia trón birtoklásából nem marad semmi, jön viszont Jeanne d’Arc, majd a háború dicstelen vége, és a többi, amit a történelemből tudhatunk.
William Shakespeare
V. HENRIK
színházi közvetítés felvételről,
a londoni Shakespeare’s Globe színházból,
magyar felirattal
Director: Dominic Dromgoole
Set Designer: Jonathan Fensom
Composers: Claire van Kampen
Choreographer: Siân Williams
A harci jeleneteket betanította: Kate Waters
Cast Brid Brennan, Graham Butler, Nigel Cooke, Giles Cooper, Sam Cox, Kurt Egyiawan, Matthew Flynn, David Hargreaves, Beruce Khan, James Lailey, Brendan O’Hea, Jamie Parker, Paul Rider, Olivia Ross, Chris Starkie, Lisa Stevenson and Roger Watkins.
Vetítési idő: 178 perc (15 perces szünettel)
A felvétel 2012-ben készült a londoni Shakespeare’s Globe színházban a már megszokott kiváló kép- és hangminőségben, nagyszerű angol színészek közreműködésével.
A mozgóképet Magyarországon a Pannónia Szórakoztató Kft. forgalmazza, a British Council támogatásával.
Csokonai Nemzeti Színház nagyszínpad 2014. február 2. vasárnap 17 óra
