„Szabó Magda filmen és színpadon” címmel az idei MagdaFeszt utolsó napján a debreceni írónő regényeinek filmes illetve színpadi adaptációiról beszélgetett Ráckevei Anna színművész, Adorján Beáta dramaturg és Dombrovszky Linda rendező- forgatókönyvíró, aki a tavalyi Pilátus című tévéfilmjével a Milánói filmfesztiválon öt díjat hozott el.
Mészáros Ibolya, a beszélgetés moderátora főként arra volt kíváncsi, mennyire könnyen adják meg magukat a regények a filmes vagy színpadi átdolgozásnak.
Dombrovszky Linda elmondta, hogy e tekintetben a Pilátus című regény kifejezetten nehéz feladat volt, két évet dolgoztak rajta, míg kialakult a végső dialógusforma. Minthogy a regény inkább belső monológ, és sok benne az időbeli ugrás, nehéz volt olyan vezérfonalat találni, ami mentén képpé és dialógusokká lehetett formálni a regényfolyamot.
Adorján Beáta saját tapasztalatai alapján alátámasztotta ugyanezt: számára az első munka a Csokonai Színház dramaturgjaként az Ajtó színpadi átdolgozása volt. Mivel úgy érezte, hogy a Bereményi Géza-féle átdolgozáshoz képest számára más a regény fókusza, máshol van a regény „lelke”, javaslatot tett egy új átirat elkészítésére, így született a Csokonai Színház Az Ajtó című előadása. Mint elmondta, nehéz munka volt, mert egyszerre kellett a regénnyel is foglalkozni és egy módszert is kidolgozni, hogyan lesz színházi nyelven átadható a mű. Nagyon fontos ugyanis a jelenetek sorrendjének, ritmikájának kialakítása, és sokszor a próbafolyamat alatt derül ki, hogy valami mégsem működik a színpadon. Elmondta, ő ilyenkor bátran készen áll a változtatásra, hiszen a számára a dramaturgi munka olyan, mint a szabóé: a szerepeket, a párbeszédeket az adott színészekhez kell igazítani. Hozzátette azt is, hogy fontosnak tartotta Szabó Magda humorát is megjeleníteni az előadásban, ami végig érzéklehető a regényben. Számára a darab legfontosabb jelenete a „gipszkutyás jelenet” , itt mutatkozik meg legerőteljesebben a szereplők értékrendje, különböző világa, a tárgyakhoz való eltérő viszonyaik, és itt próbálta megmutatni színpadi eszközökkel Szabó Magda humorát is.
Ráckevei Anna a készülő Für Elise darabbal kapcsolatban elmesélte, meglepte a felkérés, hogy Szabó Magda-darabot rendezzen, bár már korábban volt szó róla közte és Gemza Péter színházigazgató között, hogy színpadra visz egy darabot, ám ezeket a terveket a pandémia elmosta. A Für Elise kapcsán élénk beszélgetés alakult ki a három alkotóművész között a Szabó Magda-regények önéletrajziságáról, s regényeinek egyik központi témájáról, a szeretetről, hogy vajon tudunk-e jól szeretni, hol vannak a másik iránti szeretet és tisztelet határai, s arról a tragédiáról, amikor fontos szavak végül kimondatlanok maradnak.
Photo Gallery
(fotók: Máthé András)
