Nők harca disztópián innen és túl – 4. nap

A hétfő reggel a Tiszavirág című bábjátékkal kezdődött. Dupla előadás volt a Kálmán-napból, volt Magyar akác, Menekülők, az estét pedig Elza, vagy a világ vége zárta. A politikában és a házasságban felmerülő gondokat a női karakterek, női sorsok tették érdekessé.

Lendületes bábjátékkal indított a hétfő. A bátor és erős Tiszagyöngy királylány szerelemre vágyik, azonban egy gonosz boszorka varázslata miatt kalandok sorát kell átélni. Királyfikat ment, karddal harcol, a jég hátán is megél. Kitartása gyümölcsöző lesz, rátalál a boldogság és a szerelem. Az előadáshoz alapul Tombácz János pásztorember két meséje szolgál, aki igazán modern és üdítően rebellis lányalakot jelenít meg.

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap (Fotó: Láng Péter)

Délután a MODEM-ben láthattuk a Magyar akác post-fact dokumentumszínházi előadását, amely sok meglepetést tartogatott. Volt benne ismeretterjesztő rész, amelyből megtudtuk, hogyan került Észak-Amerikából Magyarországra az akác, majd milyen módon lett hungarikum. Emellett politikai bejegyzések, kiragadott beszédrészletek is megjelentek vetítés formájában. A magyar akác útja odáig vezet, hogy egy mozgalom szimbólumává válik. A színészek egy-egy tálca mézes kenyérrel és szörppel vendégelték meg az érdeklődőket az előadás közepette.

Hajdu Szabolcs és a Látókép Ensemle kétszer is játszotta a Kálmán-napot. A kamaradarab a stúdiószínpad üres terét otthonos nappalivá alakította át. A közönség egészen közel foglalhatott helyet a színészekhez, amely intim hangulatot teremtett és lehetővé tette azt, hogy a teatralitást mellőzve őszinte, hétköznapi hangon szólaljon meg a történet. Mindnyájan vendégségben voltunk Kálmánéknál. Két házasság problémái, konfliktusai elevenedtek meg előttünk, amelyet a szereplők rezignált beletörődéssel, apatikus közönnyel kezeltek. A színészek rendkívül magas színvonalú játéka végig hiteles volt. Az előadás ereje nem a színházi megoldásokban, hanem a valós érzetét keltő cselekményben és a letisztult játékstílusban volt, habár több dinamikai váltás is indokolt lett volna az előadás egészében.

Az estét Elza és az örök társadalmi harc: az Elza, vagy a világ vége zárta. Babits Mihály Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című disztópikus regényének adaptációja a kultúra és a háború egymáshoz való viszonyulását vizsgálja. Mi történik a kultúrával a céltalan háború közepette? A bátor, okos, fiatal címszereplő hittel, szenvedéllyel száll harcba, hogy a józan ész győzedelmeskedhessen.

Deszkalandozók: Lengyel Zsanett, Papp Gréta, Tölli Zsófia