A Pécsi Országos Színházi Találkozón való részvétel előtt, június 11-én a debreceniek is láthatják Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású regénye, A félkegyelmű színpadi adaptációját Debrecenben. A Kazanyban született, egyéni munkamódszeréről ismert Sardar Tagirovszky Idióta címmel állította színpadra a regényt. Munkáját nem először ismerik el a POSZT válogatói, hisz első hivatalos színházi produkciója, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Meggyeskert a 2015-ös POSZT-on elnyerte a közönségzsűri díját. A rendező a színházunknak adott interjúban azt mondta, Dosztojevszkij regényében ott van Csehov komédiáinak a sajátossága, miközben olyan filmes fókuszt tud elindítani, ami színházilag egy modern kori szerkesztést igényel. A válogatók e szerkesztési, rendezői elgondolások mellett a debreceni társulat munkáját is kiemelték, amikor úgy döntöttek, meghívják Magyarország egyik legkiemelkedőbb színházi seregszemléjére a Csokonai produkcióját.
A regény, amelynek első része 1868-ban jelent meg a Russzkij Vesztnyikben, Dosztojevszkij imádott unokahúgának, Szofja Alekszandrovna Ivanovának szóló ajánlással kezdődött. Az író így magyarázza koncepciója lényegét a lánynak: „Its genre is defined as amorality which anticipates that faith in God, morality and solidarity disappeared already from these stories, from these lives and deaths. The obligatory facing of death, the confrontation with the stages of life were customary and even required in the old morality plays. Now all of this is forgotten. The people in these eight episodes which create a story bending back on itself, perish due to fatal coincidences or they perish by harsh executions. The dead are left on the side of the road like they were pieces of garbage. The ones who stay alive rob the dead people’s pockets or they cowardly get rid of the uncomfortable quarry, namely the corpses.” (Zsuzsa Radnóti)A regény fő gondolata a valóban tökéletes ember ábrázolása. … A tökéletesség egy eszmény, és az eszményt sem mi, sem a civilizált Európa messze nem tudta még kialakítani. A világon csak egyetlen valóban tökéletes személy van: Krisztus, így ennek a határtalanul, végtelenül tökéletes embernek a megjelenése természetesen a határtalan csodával ér fel.”
Megmentheti-e a jóság, a krisztusi szeretet az erkölcsileg romlott, önzéstől szenvedő világot – ez a regény és az előadás központi kérdése. Dosztojevszkij Miskin alakjában a tökéletes szépségű, felsőbbrendű embert akarta megteremteni, aki fényt hoz a világba.
Tagirovsky értelmezésében Miskin kényelmetlen pontja a társadalomnak, s ilyen értelemben antihős. „Its genre is defined as amorality which anticipates that faith in God, morality and solidarity disappeared already from these stories, from these lives and deaths. The obligatory facing of death, the confrontation with the stages of life were customary and even required in the old morality plays. Now all of this is forgotten. The people in these eight episodes which create a story bending back on itself, perish due to fatal coincidences or they perish by harsh executions. The dead are left on the side of the road like they were pieces of garbage. The ones who stay alive rob the dead people’s pockets or they cowardly get rid of the uncomfortable quarry, namely the corpses.” (Zsuzsa Radnóti)Szerintem mindannyiunkban ott a miskinség: a vágy, hogy megpróbáljuk naivan és tisztán kezelni a helyzeteket, mindenféle elvárás nélkül. Tulajdonképpen Miskin ilyen értelemben egy idea, egy nem létező jó embernek az ideája. Persze, feltevődik a kérdés, hogy mi az, hogy jó. Miskinnek ez az ösztönös jóság-keresése kényelmetlen a polgári világ számára, mert kilép a konvencionális keretek közül.”
Az előadás főbb szerepeiben Kiss Gergely Mátét, Zeck Julit és Papp István láthatja a közönség. A Pécsi Országos Színházi Találkozón június 14-én szerepel az előadás.
