(Forrás: https://www.dehir.hu/) 2019. 03. 19.
Debrecen – Méghozzá szövegek és színészek segítségével. Idén Debrecen is csatlakozik a programsorozathoz, melynek részleteiről Adorján Beátát, a Csokonai Színház dramaturgját faggattuk. Interjú.
Az Irodalom Éjszakája idei programsorozatához első vidéki helyszínként Debrecen is csatlakozik március 28-án. Az esemény most is a Cseh Centrum irányításával az EUNIC szervezésében jön létre.
Debrecenben a Csokonai Színház két munkatársa, Mispál Attila rendező és Adorján Beáta dramaturg koordinálja a különböző helyszíneken zajló felolvasásokat. Igazi irodalmi csemegére, különleges szövegekre, családi titkokat kutató túrára indulhatnak a vállalkozó szellemű cívisvárosiak a jövő héten csütörtökön.
Dehir.hu: A Csokonai Színház az elsők között csatlakozott a Színházak Éjszakájához, s most úgy tűnik úttörő szerepet játszik a kortárs irodalom népszerűsítésében is. Milyen programokra számíthatnak azok, akik a március 28-i éjszakát az irodalomnak szentelik? Miért különleges ez az este?
Adorján Beáta: Több szempontból is különleges ez az este. Egyfelől mert a debreceniek először lehetnek részesei ennek az eseménynek, másfelől mert a belváros különleges helyszínein hallhatnak nagyszerű kortárs szövegeket a Csokonai Színház színészeinek tolmácsolásában, így életre kel az irodalom. Ezen az estén 22 ország 23 kortárs szövegét 23 helyszínen olvassák fel Budapesten és Debrecenben egyidőben. Minden helyszínen egy-egy ország 10-15 perces szövegrészlete hangzik el, minden félórában egyszer, azaz 19 és 23 óra között összesen nyolcszor. Így az est folyamán egy látogató összesen 8 kortárs szöveget tud meghallgatni. A világirodalmi séta során a résztvevő kulturális terek mellett vendéglátó- és kereskedelmi egységekbe is ellátogathat. Reméljük, hogy ez a különleges esemény nemcsak az irodalom kedvelőit hozza majd lendületbe. Azt még tudni kell, hogy az eseményen a részvétel ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve.
Dehir.hu: Mindenki maga állíthatja össze az útvonalat?
Adorján Beáta: Igen, ez teljes mértékben a látogató kedvére, ízlésére van bízva, szabadon tervezheti ki-ki magának, hogy hova látogat el. Javasolnám, hogy előre szerezzenek be maguknak műsorfüzetet vagy esemény-térképet. Ezek a nyomtatott anyagok legkésőbb március 20-tól a Csokonai Színházban, valamint az esemény helyszínein is megtalálhatóak lesznek. De az internetre feltöltött információk alapján is ki-ki összeállíthatja magának az útvonalat. A helyszínek kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy azok kis távolságokra legyenek egymástól. Az esemény körzetének két legtávolabbi helyszíne is csupán 15 percnyi sétára található.
Dehir.hu: Ki válogatta, szerkesztette a szövegeket?
Adorján Beáta: Az esemény kurátora Nagy Gabriella, a Litera főszerkesztője. Országonként két-három mű közül választotta ki a témát kiválóan feldolgozó, izgalmas műveket. „Igyekeztem úgy alakítani, hogy ugyanazt élje át a közönség, amit az olvasás során tapasztaltam. Aki belehallgat majd a felolvasásokba, találkozni fog gyanúsan ismerős figurákkal, a családi múltból felderengő, különös alakokkal, akik betegség, éhezés, járványok, hirtelen tragédiák, történelmi kataklizmák, sérelmek és soha nem gyógyuló sebeik dacára is azon vannak minden erejükkel, hogy egyben tartsák, megértsék és elfogadják a családot, amelybe születtek, ha kell, megbocsássák, ami szétválaszt, és helyrehozzák vagy eltemessék, ami végleg elromlott benne.” – olvasható a kurátor köszöntőjében a műsorfüzetben. A Radnóti Színház dramaturgja, Kelemen Kristóf és én szerkesztettük a kiválasztott szövegeket oly módon, hogy azok 10-15 perc alatt felolvashatóak legyenek.
Dehir.hu: Szövegekkel foglalkozó dramaturgként, vagy magánemberként mi volt a benyomása ezekről a novella-, és regényrészletekről?
Adorján Beáta: „Mint egy rendes családban, nálunk sincs rendben valami. … Én tudom, hogy ha nálunk minden rendben van, akkor mi nem vagyunk család, ha az szeretnénk lenni, akkor nem szabad rendben lennie annak, ami van, ami velünk és nélkülünk az elmúlt száz évben történt.” Ezt Vida Gábor Egy dadogás története című regényéből idéztem, egyrészt mert szerintem ez akár az est mottója is lehetne, másrészt mert ebből a műből is hallható lesz egy részlet az est folyamán, de legfőképpen azért, mert én is hasonló gondolatra jutottam a szövegek olvasása kapcsán.
Az önéletrajzi vagy önéletrajzi ihletésű művek mellett találunk noir és fantasztikus novellát, krimit és sci-fi regényt is, de mindegyik történet mélyén ott motoszkál valami megoldatlan családi gubanc. A múlttal való szembenézésre, az arról való beszédre invitálnak ezek a szövegek és arra, hogy emlékezetünk alapos feltárásával feldolgozzuk és rendbe tegyük azokat a dolgokat, amelyek még nincsenek rendben.
Az idei Irodalom Éjszakája témája a családi fészek, így a szövegek középpontjában is a család, különböző generációk, illetve a szülő-gyerek viszonyok bemutatása áll. Több szövegben például gyerekperspektívából látjuk a világot, a szülők viszonyát. És noha nem vidám történetekről van szó, ez senkit se rettentsen el, a humor több műben is jelen van a maga sajátos, egyéni színeiben.
Dehir.hu: Figyelt arra, hogy a színészek a karakterükhöz, habitusukhoz illő szövegeket olvassanak fel?
Adorján Beáta: 2015 óta dolgozom a Csokonai Színházban. Azóta sikerült megismernem a társulat színészeit, a legtöbbjükkel már dolgoztam is egy-egy próbafolyamatban. Nagyon sokat hezitáltam, hogy melyik színész melyik szöveget olvassa fel. Kezdetben igyekeztem olyan szempontokat felállítani, hogy kihez melyik karakter, történet, hangulat vagy stílus passzolna jobban. De minél többször olvastam el a szövegeket, annál nehezebbnek bizonyult tartani magam valamiféle szempontrendszerhez. Végül felírtam egy lapra a színészek nevét egymás alá, és a lapot odahelyeztem magam mellé, hogy a szövegek olvasásakor ott legyenek a nevek szem előtt. Így olvastam el újra meg újra a szövegeket, időközönként a színészek névsorára pillantva, míg meg nem akadt a szemem egy-egy néven. Akkor elkezdtem úgymond az illető szemüvegén keresztül olvasni a szöveget és gyakran éreztem, hogy jó a társítás. Javaslataimat átbeszéltük Mispál Attilával, a rendezővel, és módosítottuk, ha egy másik társítás jobbnak bizonyult.
Dehir.hu: Az olvasás magányos gyakorlat. Izgalmassá teheti a befogadói élményt az, hogy ismeretlen helyszínen, mások társaságában, közkedvelt színészek hangján szól hozzánk 23 nyelv és kultúra sokszínű irodalma?
Adorján Beáta: Nemcsak magányos gyakorlat, egy-egy hosszú és fárasztó munkanap után szinte erőfeszítésnek tűnik végigolvasni néhány oldalt, odafigyelni, elmélyülni benne. Érthető, hogy az ember szívesebben nyúl a távirányítóért. Ilyen szempontból például már egy hangoskönyv is könnyíti a befogadást, pedig ott még csupán a színész hangszínére és olvasási tempójára hagyatkozhatunk. Az Irodalom Éjszakáján való felolvasáskor ehhez még hozzáadódik a színész fizikai valója, netán öltözéke, az adott tér és persze a többi résztvevő is. Mindez együttvéve reméljük, hogy nemcsak hogy izgalmassá teszi majd az élményt, de oly módon is hat majd a befogadóra, hogy kíváncsivá/fogékonnyá teszi őt a teljes mű iránt.
