(Forrás: http://www.dehir.hu/) Szénási Miklós, 2015. február 22.
Debrecen – Mitől lehet érdekes a kálvinista Rómában, mit is gondolt a megváltóról egy öngyilkos japán író, aki magánhadsereget alapított? Kritika.
Bevallom, okoztam nehéz perceket a barátaimnak abban az időszakban, amikor időnként japán zenekarokat hallgattam a kocsimban. A Gazette, a Dir en Grey vagy a Girugamesh simán kiborította őket. S bár nagyon szorítottam pár éve Murakami Harukinak, egyik kedvenc írómnak, hogy kapja meg a Nobel-díjat, azért azt tapasztaltam, hogy a környezetemben keveseket ragad magával a japán kultúra. A teáról és a teaszertartásról, vagy a szamurájokról még csak-csak hallottak, a gésákról, a harakiriről, és akár Mata Hariról is – de a szigetország a legtöbb ember számára leginkább csak egy zsúfolt terület, ahol baromian jól élnek az emberek, és fejlett a technikai civilizáció.
Mindez átvillant rajtam, amikor hírt adtunk arról a Dehiren, hogy a színház bemutatja a című darabot, ami valójában nem is egy mű, hanem három. A szerző az a Misima, akinek a nevét először a Joy Division kapcsán hallottam először. Az utóbb az újhullám öt legnagyobb hatású előadója egyikének kikiáltott zenekar énekese, az epilepsziás és ideggyenge Ian Curtis ugyanis Misima írásait olvasgatta, mielőtt 24 évesen öngyilkos lett.
Ki ez a Misima Jukio? Nem akármilyen művész volt. Háromszor jelölték Nobel-díjra filmekben, is szerepelt, testépítéssel foglalkozott, kendózott, s gyakran melegbárokban is megfordult, miközben szerető felesége és két szép gyermeke volt. Megvetette azokat az értelmiségieket akik „a szellemet a test elé helyezik”. Magánhadsereget alapított, ahova harcművészetekben jártas diákokat toborzott és egy sajátos nacionalista filozófiát dolgozott ki magának. Halála nem mindennapi: puccskísérletet hajtott végre annak érdekében, hogy az uralkodót ruházzák fel hajdani abszolút hatalmával, majd ennek sikertelenségét követően 45 évesen, 1970-ben rituális öngyilkosságot hajtott végre. Életműve sem mindennapi: 40 regényt, 18 színdarabot, 20 kötetnyi elbeszélést, legalább 20 kötetnyi esszét, egy librettót és egy filmet írt.
Debrecenbe Jámbor József hozta el, aki – ha nem tévedünk – régi, nagy szerelmese a japán kultúrának. Misima három művét gyúrta egybe: Az út, a Napkeleti bölcsek és a Krisztus születése nagyon különböző műfajú és hangulatú szövegek, ám a stúdiószínpadon mégis pazar egységet alkotnak. Pontosítok: az előadás végére zseniálisan összeérnek. Az előadás végéig azonban el kell jutni.
