Az amerikai álom golyózáporban hull darabokra Debrecenben

(Forrás: http://dehir.hu/) 2018. 10. 14. Szénási Miklós

Debrecen – Szerelem, dráma, bűn, akciók, zene és tánc, plusz két kisgyerek és vetítés. Ilyen a gengszterek világa. Kritika.

A 30-as évek Amerikájában tele voltak az újságok Bonnie Elizabeth Parker és Clyde Chestnut Barrow fotóival. Celebek lettek, mielőtt Andy Warhol kibökhette volna, hogy bárki híres lehet 15 percre. Ámokfutásukat, bankrablásaikat rettegés és rajongás kísérte. Lelkesen osztogatták a golyókat és aláírásokat, míg végül utolérte őket a végzet: a zsaruk szitává lőtték a bűnös szerelmespárt.

Bonnie & Clyde
Clyde szerepében Kurely László

Frank Wildhorn (zene), Ivan Menchell (szöveg), Don Black (dalszövegek) triója jó érzékkel nyúlt a témához. Szerelem, dráma, bűn, akciók, zene és tánc: ennyi általában elégnek tűnik a sikerhez. Különösen, ha hozzácsapunk még két kisgyereket, vetítést és látványos koreográfiát (Cortes Sebastian).

Ez a Broadway-musical természetesen nem realista életrajzi dráma, és nem valami modern Rómeó és Júlia történet, bár kicsit ebből is, abból is van benne.

Elmeséli, honnan jött és hogyan tért le a törvény útjáról a két amerikai fiatal. Hogyan állt össze a tehetséges, költészetet kedvelő lány a többszörös visszaeső, börtönviselt sráccal, aki egy vascsővel szétverte az őt szexuálisan bántalmazó rabtársa fejét. Közben megmutatja azt is, mekkora volt a nyomor, s milyen az átlagemberek átlagon aluli élete a harmincas években, a válságtól sújtott Egyesült Államokban. (Ahova egyébként kitántorgott másfél millió emberünk, mint azt József Attila írta.) Sokan álmodoztak arról, hogy egyszer majd rájuk mosolyog a szerencse, sok pénzük lesz és azért megvehetnek bármit. De ez nem mindenkinek jött össze.

Bonnie & Clyde
A lelkészt Jámbor József, Clyde apját Dánielfy Zsolt játssza, az édesanyját Újhelyi Kinga

A Bonnie és Clyde sajátos helyet foglal el a musical-világban. A történet karakteres és közismert, viszont a harmincas évekhez akármilyen zenét nem lehetett társítani. Maradt a swing, a dzsessznek az a meglehetősen populáris irányzata, mely nagyjából 1935-re vált meghatározóvá Amerikában. Bár ezt a műfajt általában azok is szokták kedvelni, akiket egyébként a dzsessztől a hideg ráz, a Bonnie és Clyde nincs tele kiugró és feledhetetlen slágerekkel. Nincsenek olyan emlékezetes dalai, mint amik miatt imádni szoktuk a Hairt, a Jézus Krisztus Szupersztárt, vagy a Macskákat. Viszont jó hallgatni.

S míg szól a zene, leperegnek előttünk Bonnie és Clyde életének napjai.

Bonnie & Clyde
Ted és Bonnie (Kránicz Richárd és Kulcsár Viktória)

A musical szerint törvényszerűen keveredik a bűn útjára a már gyerekként fegyverekről és nagystílű gengszterek életéről álmodozó Clyde Barrow és testvére, Buck, akik igen, szegény családba születtek, pont mint sok százezren még. De a többség akkor sem lopott pulykát és autót, később meg nem rabolt bankot, nem ölt embert. Más kérdés, hogy talán a törvény is lehet túl szigorú néha. Nagyobbat üt, amivel a srácokat nem visszarántja a bűn útjáról, hanem még mélyebbre taszítja.

Bonnie Parker is rossz csillagzat alatt született: túl korán veszítette el az édesapját, és a legrosszabb korban, makacs tiniként, 16 évesen ment férjhez, hogy aztán gyorsan kihátráljon ebből a házasságból.

Csoda, ha ez a fiatal nő szeretne jobban élni? Másra vágyik, nem egy világvégi, szörnyű és unalmas kisvárosban szeretne megposhadni. Nem igazán jó helyen és jó időben találkozik ez a két ember, akik egymásba zúgnak. Kapcsolatukban van nem kevés dac is (haragban vannak a világgal, ez is erős mágnes köztük), és olyan erővel csúsznak ki a valóságból, hogy onnan már nincs visszatérés.

Bonnie & Clyde

Kétszeres-háromszoros szereposztásban tűzte műsorra a Csokonai Színház a Szabad Tér Színházzal közös produkciót, ennek megfelelően nagyon különbözőek az előadások. Van színész, aki nem csak egy szerepet visz – Wessely Zsófia például, aki egyszer Blanche, máskor Eleanor. Újhelyi Kinga is, de másképpen: ő ugyanis egy előadáson belül bújik hol Bonnie, hol Clyde édesanyjának bőrébe.

Amikor én láttam, azon az estén Kurely László (aki az egykori adys diákok csapatát gyarapítja) kellően flegma Clyde volt. Kulcsár Viktóriával alkotott elszánt párosuk mellett a tesót és nejét, azaz a Buckot és a Blanche-ot játszó Papp István és Mészáros Ibolya peches és befolyásolható áldozatoknak tűntek – és hozzá egész jól énekeltek! S hogy legyen még egy csavar, becsúszott egy viszonzatlan szerelmi szál is a történetbe: Ted, a tipikus vidéki zsaru (Kránicz Richárd) rendesen belezúgott a Parker-lányba, és arra tette fel az életét, hogy levadássza Clyde-ot.

A cikk folytatását itt olvashatja.