Shakespeare – irodalmi est

Felhívjuk kedves közönségünk figyelmét, hogy a Csokonai Színház és a Déri Múzeum közös sorozata a következő évadban újabb izgalmas irodalmi találkozásokkal folytatódik. A pontos műsort és a bérletvásárlási lehetőséget keressék az évad elején a honlapjainkon és egyéb hirdetési felületeinken!

a Csokonai Nemzeti Színház zenés irodalmi estje a Déri Múzeumban

William Shakespeare-ről az irodalomtörténet nagyon kevés életrajzi adattal rendelkezik, ráadásul ezek legtöbbje a műveiből kikövetkeztetett töredék.

“Emlékszem ahogyan tanulom leírni a nevét, nem SÉKSZPÍR, SHAKESPEARE, SHAKESPEARE. Valami nagy angol fickó, sok száz éve írt egy csomó mindent, királyokról meg szerelmesekről.” (Mercs János)

A Szonettek eredetének kérdésében is csak többé-kevésbé hihető találgatások láttak napvilágot. Sokan kísérleteznek ugyan a versekben szereplő jellegzetes alakokat (a barát, a rivális költő, a fekete hölgy) Shakespeare egy-egy kortársának megfeleltetni, ám egyik elmélet sem igazán meggyőző. A legújabb kutatások szerint a Szonettek létrejöttében ugyan jelentős szerepet játszott alkotójuk magánélete, mégsem valós élményeket tárnak fel. Mindez persze csak feltételezés. Az idén négyszázötven éves szerző pedig valószínűleg csak mosolyog az egészen.

“450 irodalmi estet lehetne csinálni belőle. Valószínűleg csinálnak is. Mi csak egyet. Ne keressenek tehát logikát abban, hogy miért pont ezeket a színdarabrészleteket vettük kölcsön ma estére a Mestertől. Mert szeretjük őket. Mert rólunk szólnak. Mert ha ezeket nézzük, olvassuk, hallgatjuk, mi is szerelmesek leszünk és királyok. Én vagyok Lőrinc barát és III. Richárd, Lady Macbeth és Biondello. Legközelebb majd Hamlet leszek. Vagy nem leszek.” (M. J.)

A Szonettek szerzője nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem a világirodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját huszonhárom éves korában színészként kezdte, és a színházat sokkal inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Nagy sikerű színdarabjai mellett rövidebb költeményeket is írt, amelyek egyáltalán nem a nagyközönségnek készültek, és eleinte csak a költő baráti körében voltak ismertek. E művek intim érzelmeket szólaltatnak meg, és írójuk lelkivilágának legmélyét tárják fel – érthető tehát, hogy William nem akarta kiadatni őket. Az, hogy a versek nagy része 1609-ben mégis napvilágot látott, feltehetően a költő jóakarójának, Thomas Thorpe-nak köszönhető, aki a költeményeket gondosan elrendezve egy ún. Quarto-kiadást jelentetett meg.

Miután a Csokonai Színház egész évadon keresztül működtette a SHAKESPEARE IDŐGÉP felemelő élményeket nyújtó vetítés-sorozatát, az évad záró gesztusaként a Szonettekből és egyéb rövid darabrészletekből építkező irodalmi esttel tiszteleg Shakespeare William emléke előtt.

Egyelőre ennek az előadásnak nincs kitűzött időpontja.

Péter Ágoston
Sándor Csikos
Vivien Edelényi
Gemza Csongor
Bence Vaszkó
Vásári Bálint

zene
Gergely Dargó

mozgás
Katona Gábor

mozgókép
Csaba Jóvér

szerkesztő-rendező
János Mercs

First performance: 2014. május 8.

18. szonett
35. szonett (Varró Dániel fordítása)
60., 75., 147., 149. és 150. szonettek (Szabó Lőrinc)
Rómeó és Júlia (jelenet / Varró Dániel)
A makrancos hölgy (monológ / Varró Dániel)
Macbeth (jelenet / Szabó Lőrinc)
III. Richard (monológ / Vas István)