Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
A mű 1929-ben jelent meg, és hogy mi is történik benne? A történet egyetlen színtéren, a Bécs városához címzett sörházban játszódik. A helyszín valóságos, a vendéglő létezett a Király utca 40. szám alatt. A kocsma tere és ideje a regény időjátéka során szélesre tágul. Valamikor Ferenc József halála után kezdődik a történetnek csak jókora fenntartásokkal nevezhető eseménysor. Három főszereplője – célszerűbb lenne rezonőrt mondani – a Margitszigetről kirándul a szűk terézvárosi utcák eleven nyüzsgésébe. Betérnek a sörözőbe, és rögtön a pesti kocsmai élet sűrűjébe jutnak. Farsang idején vagyunk, Dorottya-napot ünnepel egy már eléggé kapatos társaság. A sörcsapolás gondjának megvitatása után, régi boros butéliák kerülnek elő, kóser pálinka is érkezik valahonnét, és zeneszerszámban sincs hiány. Az iddogáló és danászó alkalmi társaság jó hangulatát elrontja egy különös esemény, egy álomba merült kakas baljós jelenléte, majd ragadozószerű tombolása. Ekkor már a ködös mítoszok világában járnak a jelenlévők. A betévedő ismeretlen, elegáns társaság egyik tagjában a feltámadt trónörököst, a legendás Rudolf “királyfit” vélik felismerni. Macskajajos karneváli forgataggá alakul az együttlét. Valóság és látomás végképp összekeveredik, a sörház szűkös helyisége kitágul, ahol önmagukat unó, hétköznapi személyiségükből kilépő alakok járják világvégeszerű pokoltáncukat. Az ördög nemcsak képletesen teszi be a lábát a sörházba: a mulatozók apránként eltűnnek, mindenki előtt felrémlik sanyarú hétköznapi élete, boldogtalansága.