hold_plakat

Vitéz László, Paprika Jancsi, Bolond Istók nem ismeretlenül csengő nevek előttünk, mindannyian egyszer legalább összefutottunk velük életünk során: gyerekkorunkban nagymamával a Városligetben, felnőttként gyermekünkkel a debreceni Mutatványos Parkban, vagy ha máshol nem, a képernyőn keresztül. Pávaszem, Jégapó magyar király leánya a boldogságot az égi szerelemben keresi, a Holdbeli csónakossal való találkozástól várja.

Az álmodozó Pávaszem kezének elnyerésére négy kérő pályázik. Huang-ti, a kínai császár erőszakkal, katonasággal akarja megszerezni; Temora, a gonosz kelta királynő eladja Memnonnak, a kincset ígérő szerecsen fejedelemnek; tőle elrabolja Idomeneus, a krétai király; ezután Dumuzi, a sumir főpap foglya lesz, aki bűvölő-bájoló varázslattal tör életére… Pávaszem eljut a majmok országába is… Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók – meg persze Medvefia, lapp királyfi – Pávaszem kiszabadításán fáradoznak, de a lány változatlanul a Holdbeli csónakos után vágyakozik. A Sólyomistennőnek kell végül csőrével a fiatalok szívéből a valódi szerelmet napvilágra hozni.

„Magyar tárgyú, magyar ritmikájú mesejátékénak” mondja a költő saját darabját, és minthogy a Weöres-színjátszásnak nincs még rögzült hagyománya, óriási lehetőség egy-egy alkotó számára a megszólaltatás formájának megtalálása. A darabot táncjátékként Gemza Péter koreográfus a Hajdú Táncegyüttes művészeivel és társulatunk színészeivel viszi színre.

Egyelőre ennek az előadásnak nincs kitűzött időpontja.

cast

Táncos-zenés mesejáték Weöres Sándor színműve alapján

A holdbeli csónakos
Gábor Bakos-Kiss

Jégapó
Varga József

Pávaszem, leánya
Hajnalka Szakács

Nagymedve, lapp fejedelem
László Miske

Medvefia, lapp trónörökös
Gergely Máté Kiss

Vitéz László
Tamás Olt

Bolnd Istók
János Mercs

Paprika Jancsi
Artúr Vranyecz

Gyöngyvér, Jégapó udvari énekesnője
Vivien Edelényi

Sólyomistennő
Ágnes Pozsonyi

Kínai császár, Hóhér
István Bocskai

Szerecsen király
Endi András

Krétai király, Börtönőr
Molnár Endre

Sumér máguskirály
Tibor Steuer

Lapátos hindu, zongorista
Gergely Dargó

Közreműködik: a debreceni Hajdú Táncegyüttes, együttesvezetők: Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint

Prompter:
Viktória Dihen

Stage Manager:
József Karl

Rendezőasszisztens, video:
Csaba Jóvér

Dramaturg:
Kozma András

Composers:
Solti Árpád

Costume Designer:
Aleksandra Pešić

Set Designer:
Péter Gemza

Director: Péter Gemza

First Performance: 2012. május 19. – Csokonai Színház, Nagyszínpad

Photo Gallery

Fotó: András Máthé

KEDVES SZÜLŐK! (ÉS GYEREKEK!)

Weöres Sándor
Halljuk meg immáron sok könnyhullatását,
Kegyetlen kősziklák között bujdosását,
A halál torkából megszabadulását
Bujdosás után való vigasságát.
Gergei Albert: Árgirus

 

Mi is egy varázslatosan színes, gyönyörű és izgalmas, álomhoz hasonló meseelőadást kínálunk gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, amely az égbevágyó Pávaszem királykisasszony és a földi módon, de hűségesen szerelmes lapp királyfi, Medvefia történetét meséli el. A kínai császár, a szerecsen és krétai király valamint a sumir mágus elől menekülő, számos kalandot és megpróbáltatást átélő főhőseinket olyan tréfás-bolondos figurák segítik szerelmük beteljesedésében, mint a hősködő és nagyszájú, ám csupaszív Vitéz László, vagy a garabonciás Bolond Istók illetve a kedvesen izgága Paprika Jancsi. A szereplők Weöres Sándor csengő-bongó, sok humorral és költészettel teli nyelvén szólalnak meg, de a szívhez szóló és sodró lendületű zene mellett szinte mindenki táncra perdül, hogy a nagy bujdosás és kalandozások végén egymásra találjon a két egymásnak teremtett szerelmes, és nagy vigasság közepette megüljék lakodalmukat.

KEDVES GYEREKEK (ÉS SZÜLŐK)!

 

images-stories-tartalom-eloadasok-zenes-holdbeli_weores_gyerek-220x154

Ez a képen látható kisfiú jövőre, 2013-ban lenne száz éves. Ilyen kis pöttöm gyermekecske volt, amikor már verseket írt az ablaküvegre. Isteni csodagyerekként emlegették, és a későbbi felnőtt költőről is sokan mondták, hogy olyan, akár egy manó. A gyerekkori, ablakra írott sorai elmosódtak ugyan, de az általatok is ismert későbbi híres gyermekverseiben, mint láthatatlan lenyomat biztosan benne maradtak. Ki ne ismerné közületek, hogy „Paripám csodaszép pejkó ide lép, oda lép, hejhó!” vagy, hogy „Bóbita, Bóbita táncol, körben az angyalok ülnek, béka-hadak fuvoláznak, sáska-hadak hegedülnek”? A maga gyermeki lelkével úgy látott ő a szív rejtelmeibe, hogy a mai napig az ő versein nőnek fel az óvodások, a kisiskolások. Felnőttként pedig rácsodálkozunk, hogy kevés olyan bölcs ember van a világon, mint amilyen ez a manó, ez a Sanyi bácsi volt. Nézzétek meg ezt a gyönyörű mesét a Holdbeli csónakosról, s utána otthon, leheljetek rá az ablaküvegre, vagy fogjatok egy kis noteszt, és írjátok tele a gondolataitokkal! Ki tudja, nincs-e köztetek egy kisfiú vagy egy kisleány, akinek verseit a húsz-harminc-negyven-száz esztendő múlva születő gyermekek fogják majd dalolni? Ahogyan mi fújjuk:

„Éc

péc

kapuléc,

Csimpilimpi, hova mész?

Pockot viszek a vásárra,

egy peták az ára.

Besuttyantam a sátorba,

állt feltűrve Bábos Dorka,

benn a pocok táncot ropott,

Bábos Dorka sivalkodott,

árus-polc mögébe bujt,

mézes huszár legurult,

uccu neki fuss!”