Comments Off on A Csokonai Fórum megközelíthetősége
Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
“Lírai mese – a műfaji meghatározás Dvorak kiindulópontját, ha úgy tetszik a történet keretét, de nem a végeredményt tükrözi. A mese majdnem úgy kezdődik, mint a Kis Hableányé: tán ez a sellők sorsa, hogy beleszeressenek a hercegbe, hangjukat elvesztve emberré váljanak, és ne tudjanak megbirkózni a rájuk mért próbatételekkel? Azok sorsa ez, akik nem szabnak határt és feltételeket érzelmeiknek, akikben különleges képesség van a megértésre, az elfogadásra, és akik képesek áldozatot hozni másokért.
Ruszalka nem akar mást, mint az ártatlan gyermekkort odahagyva, felnőtt nővé válni, és szerelmét megtalálni. A Tókirály féltékeny haragjában útjára engedi, bár ha akarná, se tudná megvédeni a csalódástól. Jezsibaba hiába figyelmezteti, hiába próbálja saját keserű tapasztalataival elrettenteni ? Ruszalka hajthatatlan, mindent vállal szerelméért, vágya beteljesüléséért.
Ruszalka, hangjával együtt elveszti személyisége lényegét, (milyen különös ez egy operában!) elveszti identitását, védtelenné válik a befogadásra képtelen, kirekesztő környezettel szemben. A Herceg hiába szereti őt, mégsem érti, nem tud vele mit kezdeni, nem kap választ kételyeire, így könnyen elcsábul. Nem többre, mint egy estére – kivel ne fordulhatna elő – de ez az este végzetessé válik mindkettőjük számára.
Ruszalka elveszti múltját, reményeit, szerelmét…. míg társai játszadoznak, ő magára maradva ténfereg, nem tud osztozni Jezsibaba bosszúvágyában, a Tókirály meg csak siratja, siratja, őt vagy inkább saját magát, mindegy is ez.
Ruszalka árva, de erős és nagyon nagy leckét ad nekünk. Egy valamit ugyanis nem veszít el: a megértés és megbocsátás képességét.
Dvorak romantikus meséje nemcsak kivételes zenei élmény, hanem mindannyiunk által átélhető, ízig-vérig emberi történet: vágyakról, szerelemről, féltékenységről, emberi nagyságról és kicsinyességről, jó és rossz döntésekről. Ezt az emberi történetet szeretném csodálatos alkotótársaimmal együtt a debreceni közönségnek elmesélni.” Novák Eszter – rendező
