(Forrás: http://haon.hu/) 2018. 10. 06. Gyürky Katalin
Debrecen – A népszerű gengszterpáros, Bonnie & Clyde történetével csalogatják a nézőket a debreceni teátrumba.
A Csokonai Színház Harangi Mária rendezésében a Menchell–Black–Wildhorn szerezte híres Broadway-musical „magyar változatával”, sőt, hazai ősbemutatójával kezdte meg a 2018/19-es évadát.
A díszlet- és jelmeztervező Nagy Viktória munkájának köszönhetően a páros életének időszakába, azaz az 1920-as évek végén kezdődő, az egész földkerekséget sújtó nagy gazdasági világválság USA-jába repít bennünket a színpad teljes hátsó falát elfoglaló képsorozat. A gengszterpáros rablási módszerét is érzékeltető, róluk készült autós fotóval, börtönablakokkal és rácsokkal, az amerikai prérit idéző tájjal, s néhol sajnos giccses felhőkavalkáddal. Ez a miliő tökéletesen alkalmas arra, hogy a rendező, Harangi Mária Bonnie-nak és Clyde-nak ne csak a mások vagyonát és életét veszélyeztető „aktív” korszakát, hanem a teljes életét, valamint az őket körülvevő szomorú valóságot is megmutassa.
A gyermekkor bugyrai
Ennek megfelelően először a kislány Bonnie Parkert látjuk (Bodó Hanna), valamint a kisfiú Clyde Barrow-t (Pogácsás Bálint), akiknek mind a dal-, mind a prózai szövegéből kitűnik: már kisgyermekként többre vágynak, mint a szüleik. A lány portréfotót készíttet magáról, a fiú pedig már tizenkét évesen biciklit lop. Mindkettejük édesanyját ugyanaz a színművész, Újhelyi Kinga játssza, ami azért remek rendezői fogás, mert érzékelteti: a két majdani bűnöző szinte azonos közegben szocializálódott, ugyanaz a lesújtó szegénység vette őket körül. A Jászai-díjas művész mindössze egy köpönyeg le-, illetve felvétele segítségével „lazán” képes a két anya karaktere között különbséget tenni. Bonnie korán megözvegyült anyjaként – mivel egyedül neveli a lányát – jóval megfontoltabb, okosabb asszony képét vetíti elénk, mint amikor Clyde férjezett, kissé szeleburdi, a később a fia helyzetéből is jóval kevesebbet felfogó mamáját alakítja. A gazdasági válság okozta „téboly” érzékeltetése tehát telitalálat, ahol a legtöbb ember a lelkész (Jámbor József) hathatós jelenléte mellett már csak az Istenben bízik.
Clyde és Bonnie mást akar
Az őket körülvevő közeggel szemben, ahol – hangsúlyozza Clyde – az embereknek csak álmaik vannak, a húszas éveik elején egymásba botló két fiatal konkrét tervekkel rendelkezik: Clyde először a benzinkutak és a zöldségesek kifosztására gondol, hiszen ezeken a helyeken mindig forog a pénz, Bonnie pedig a világot jelentő deszkákról fantáziál, és verseket ír. Történetük lényegét e két terv találkozása adja. Bonnie elképzelésének megfelelően híresek lesznek ugyan, de nem a művészet, hanem a Clyde felépítette rablás és a rendőrök kezéből sokáig kicsúszni képes, gengszterekhez illő „meglógási” módszer miatt. Terveik ilyen jellegű találkozását pedig az őket már az életükben körüllengő legenda szerint az őrületes, egymás iránt érzett szerelmük segítette: az a bizonyos első látásra típusú, mindent elsöprő, s esetükben valóban sírig tartó szerelem.
A szerelemmel gond van
Csakhogy ekkora mértékű szerelemnek az érzékeltetése borzasztóan nehéz a színpadon. Azaz annak az elképesztő „kémiának” a láttatása, ami jó ideig minden nehézségen át tudta vezetni a párost. Meg kell hagyni, a kettős szereposztásban előttünk álló – Rózsa László és Kurely László – játszotta Clyde mindent meg is tesz ennek a kémiának a működtetése érdekében. Akár prózában nyilatkozik meg, akár elképesztő énekhangon, dalban, azt érezzük: valóban szerelmes. „Visszafelé” azonban mindez a Bonnie-t alakító Kulcsár Viktória részéről csak helyenként működik. (A másik Bonnie-t, Zsitva Rékát még nem láttam, az ő játékáról így nem tudok nyilatkozni.)
Nem azért, mert nem próbál ő is komoly érzelmeket mutatni Clyde felé, hanem azért, mert valahogy Bonnie-t nem ilyennek képzeljük. Talán kecsességből és bájból van benne kevesebb, mint amennyi ahhoz kellene, hogy elhiggyük, őt megpillantva Clyde valóban nem akart már soha többé más lányra még csak ránézni se. Rendkívül zavaró, hogy amikor Kulcsár Viktória partnere Rózsa László, a színész jóindulattal is csak maximum egymagas vele, de inkább pár centivel alacsonyabb a színésznőnél, amely látvány eleve megtöri közöttük a kémiát. Kurely László jóval magasabb, így az ő Kulcsár Viktóriával alkotott kettősüket ez a probléma nem befolyásolja, pontosabban: nem ez a probléma befolyásolja.
Hanem az, hogy amíg a fiatalemberek énekhangja valóban lenyűgöző, a Bonnie-t alakító művész ezen a téren is sokkal bizonytalanabb: enyhén szólva is „billeg” a teljesítménye a dalban elmondott részeknél, sőt, a helyenként túlságosan kieresztett hangja néhol fülsértővé válik.
A nem tökéletes ellentéte
Talán Bonnie kevésbé hiteles alakja is az oka annak, hogy az egyébként mellékszereplő Clyde testvér, Buck (Papp István) és felesége, Blanche (Mészáros Ibolya) jóval erőteljesebb párost tudnak alkotni. Nemcsak, hogy közöttük valóban tökéletesen működik a kémia (a másik szereposztás szerint Papp István partnere Wessely Zsófia lesz, az ő „duójukról” azonban még szintén nem tudok nyilatkozni), hanem a köztük dúló, szintén végzetes szerelemmel feloldható konfliktusaik drámaiságát is profin hozza a két művész. A szintén bűnözésre hajlamos Buckot itt képes a feleség istenhívő, bűnbocsánatban reménykedő alakja ellenpontozni, egészen addig, amíg Clyde bele nem vonja őket is a „Barrow-bandába”. A sors iróniája, hogy a gengszterpárost megelőzve ők lesznek az első áldozatai annak, hogy Bonnie és Clyde képtelenek leállni: már embert is – sőt seriffet (Janka Barnabás) – ölnek a még nagyobb vagyon megszerzése érdekében.