NAGYSZÍNPAD

Johann Strauss: A denevér – operett (rend.: Kerényi Miklós Gábor- KERO®)

A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni. Rosalinda, ha már a dolgok így alakultak, kicsit gátlástalanabb szeretne lenni. Feltölti a Falke hozta magyar grófnői jelmezt, s vérbő és titokzatos asszonynak reméli magát. Adél énekesnő szeretne lenni, tehát színésznőnek adja ki magát. Eisenstein, a kerület „kakasa”, mégiscsak egy pipiskedő polgár, aki talán márkiként lenne boldog, úgy is mutatkozik be. Frank, a fogházigazgató pedig mint francia lovag szerencsétlenkedik a francia nyelvvel, magasabb státusra vágyva. S itt van még a nadrágszerepek egyik leghálásabbika, Orlovszky herceg, aki a maga kozmopolita spleenjében és felületes műveltségével időnként magáról sem tudja tán, fiú avagy leány szeretne-e lenni inkább. Mindenki más álmodik egy kicsit, most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség.

 

Závada Pál: Jadviga párnája – színmű (rend.: Mezei Kinga)

A szlovákok lakta magyar faluban játszódó történet az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők életét a nagy nyelvi leleménnyel megírt, hármas nézőpontot közvetítő könyvben, mely szociografikus hűséggel ábrázolja a mindennapokat, a történelem alatti történelmet.
A nagysikerű regény szerzője maga vállalkozott a feladatra, hogy a művet színpadra ültesse. Munkája nyomán a regény legfontosabb tartalmai, erényei, sajátosságai megmaradtak, mégis egy másik, szuverén Jadviga párnája keletkezett. Időben visszafelé, kisebb-nagyobb ugrásokkal nyitja fel a múlt, a féloldalas szerelem tragédiájának beszámolóit. Ennek köszönhető, hogy nem színpadra kényszerített epikával találkozhat a néző a debreceni deszkákon, hanem varázslatos hangú, öntörvényű drámával.

 

Tasnádi István-Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Vészits Andrea: Időfutár – ifjúsági előadás (rend.: Gemza Péter) – ősbemutató!

A 2012-ben hatalmas hallgatottságot elérő ifjúsági rádiójátékból hatkötetes regénysorozat született, ebből készül most színpadi verzió, mely az egyik legszínesebb és legfordulatosabb epizódot ragadja ki a gazdag cselekményből és formálja önálló, kerek egész történetté.
  Időfutár sikerének egyik titka, hogy az internet-generáció kamaszok mindennapi közegében játszódik, a digitalizált világban felvett szokások természetes módon jelennek meg. A kalandok, barátságok, szerelemek, érzelmi viharok és a vicces iskolai helyzetek egy időutazásról szóló krimibe ágyazódnak bele: a főszereplő Hanna egy időre a 18. században ragad, a visszajutásban barátai – akikkel a különleges féreglyuktelefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot – minden találékonyságukkal igyekeznek neki segíteni. A több száz éves időeltolódás kiváló alkalmat ad néhány történelmi és művészettörténeti tény izgalmassá tételére: Kempelen Farkas sakkautomatájáról, a felvilágosodásról, Mozart Varázsfuvolájáról szinte észrevétlenül, gyorsan pörgő kalandokon keresztül szereznek ismereteket a kamaszok.

 

Molière: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj – vígjáték (rend.: Árkosi Árpád)

Meddig tartható fenn a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet, és pusztán anyagi érdekek tartják össze? Molière vígjátékának címszereplője pontosan tudja, hogy az ő Angyalkája megcsalja őt. Próbálván menteni férji becsületét, harcba száll az igazáért. Felesége szüleinek kívánja bebizonyítani az asszonyka hűtlenségét azzal, hogy leleplezi. Ám az „ellenfél”, aki tudomást szerez szándékáról, legalább oly ravasz, mint ő, és mindig egy lépéssel előtte jár. A jó Dandin minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, és újra meg újra neki kell megkövetnie a megvádolt asszonyt és sértett rokonságát.
Molière 1662-ben, negyvenévesen vett feleségül egy fiatal színésznőt, aki igen népszerű volt a férfiak körében, s ez pokollá tette ünnepelt férje életét. Az író az 1668-ban bemutatott műben saját féltékenységén próbált meg nevetni, és tán akaratlanul is olyan világot álmodott színpadra, melyből száműzték az őszinte érzelmeket.

 

Erkel Ferenc: Bánk bán – opera (rend.: Gemza Péter)

1861-es nagy sikerű bemutatása óta Erkel Ferenc legjelentősebb operája számos változatban és átdolgozásban került színpadra. A jó szándékú változtatások mindig heves érzelmi reakciókat váltottak ki a szakma és a közönség körében egyaránt, ezzel is erősítve az opera máig tartó népszerűségét.
Az 1940 és 1951 között játszott átdolgozásban Bánk szólamát baritonra cserélték, ami a késői Verdi-operák nagy bariton hőseihez hasonló, súlyosabb karaktert adott a szerepnek. Az egykorú kritika szerint „szinte pórusaiban hordozta magyarságát” ez a több mint egy évtizedig Palló Imre által megtestesített Bánk bán. A Csokonai Színház mostani felújítása is ezt a változatot veszi alapul, hogy Bánk alakjában egy erős államférfit tudjon megmutatni. Jóval nagyobb a tét, és megrendítőbb a tettek súlya, ha érezzük mögötte a szunnyadó erőt, az emberi nagyságot, amit megtör az intrika, a hatalomért harcoló kisemberek áskálódása.

 

Erkel Ferenc: Bánk bán – beavató operaelőadás (rend.: Vranyecz Artúr)

Célunk megismertetni az opera műfajával, különlegességeivel, ének-technikai sajátosságaival és titkaival azt az ifjúságot, akinek ízlését, hétköznapjait más zenei műfajok határozzák meg. Kulcsokat, kapaszkodókat adni. Eddig ismeretlen ablakokat nyitni. Közérthetően, könnyeden, igényesen. Esetenként párbeszédes formában.
Körüljárjuk, milyen sajátságok vannak az operajátszás világában. Milyen az élet a kulisszák mögött? Mi történik a színpadon, ha hiba csúszik a rendszerbe, vagy ha senki sem vezényel? Utánajárunk, mi köze Bonfininek a Bánk bánhoz. Mely híres szerzőkkel, művekkel és miben mutat azonosságot? Milyen zenei sajátosságok teszik egyedivé?
A Bánk bán „A” nemzeti operánk. Megérdemli, hogy megismerjük. Erre ad lehetőséget az ifjúsági előadás, amelyben színészek, operaénekesek, a Csokonai Színház Énekkara, zenészek ismertetik meg az opera világában még kevésbé jártas fiatal közönségünket a szövegkönyv forrásául szolgáló irodalmi művel, az opera keletkezéstörténetével és utóéletével, történeti hátterével, magával a zenével, emblematikus részleteivel. Korhű jelmezben, impozáns díszletben.
Tehát várunk Benneteket egy közös játékra, élménydús kalandozásra.

 

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – opera (rend.: Rusznyák Gábor)

A Varázsfuvola Mozart legtöbbet játszott műve, amely egyszerre mese, infantilis játék, filozófiai mű, igazi színház és zene, telis-tele rejtélyes utalásokkal, átitatva szabadkőműves szimbolikával, a felvilágosodás nagyszerű és magasztos eszméiével és máig ható illúzióival. Ez az az opera, amely minden alkotót arra inspirál, hogy megteremtse a saját Varázsfuvola-univerzumát. Erre tesz majd kísérletet a debreceni előadás is. Mozart zenéje zseniális, ugyanakkor a librettó olykor zavaros és látszólag vagy szándékoltan önellentmondásos, de talán pont ez az ellentmondásosság, a létezés ellentmondásossága áll ennek a műnek a középpontjában. Senki és semmi nem az, aminek elsőre látszik, talán csak a szerelem és a szeretet. Kialakulatlan, éretlen személyiségek, gyermekek futnak kígyók elől, és keresik, kergetik egymást, a boldogságot, kutatják az élet értelmét, miközben lehet, hogy az élete értelme maga a keresés. Ez a sokrétegű, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató mű minden korosztály számára tartogat mondanivalót.

 

VÍG KAMARASZÍNHÁZ

Szörényi Levente-Bródy János-Sarkadi Imre-Ivánka Csaba: Kőműves Kelemen – rockballada (rend.: Mészáros Tibor)

“…Amit estig raktak, leomlott reggelre…”
A történet ismerős – a várépítők munkája hiábavaló, s az elkeseredett mesterek úgy döntenek, hogy a balszerencse-sorozatot emberáldozattal lehet csak megszakítani: az első asszonyt, aki megjelenik, befalazzák a várba. Kelemenre elviselhetetlen teher nehezedik. A jónak hitt ügyért cserébe feláldozza-e feleségét? Épülhet-e érték, ha romokban a morál? Lehet-e erkölcsös a gyilkosságba vetett hit? De az egyezség, az egyezség, dönteni kell: élni vagy boldogulni…
A Déva várát építő kőművesek történetéből Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, s Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével 1981-ben mutatták be a legendássá vált rockballadát.

 

Szélfútta levél (Mensáros László 1956-os emlékezései) – dokumentumdráma (rend.: Csikos Sándor)

Az ’56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját a Debrecenben történtek felidézésével ünnepeljük a Csokonai Színházban. A debreceni események megelőzték a pestieket, itt előbb vonultak fel a Simonyi úton át a Kossuth térre. A felvonulók közül még életben vannak néhányan, őket filmbetétekben szólaltatjuk meg.
A cselekmény fő vonala Mensáros László ’56-os szerepét idézi, ő volt a Forradalmi Bizottság elnöke. Óvta a társulatot a túlkapásoktól, a felesleges vérontástól, mérsékletre intett, később mégis perbe fogták és elítélték: kihallgatását és tárgyalását jegyzőkönyvek alapján dramatizáljuk. A börtönszínházi történeteket Tolnay Klári emlékezéseiből ismerjük: Mensáros a kultúrestek jeleneteit, sanzonjait, verseit börtönbeli társával, Darvas Ivánnal jelenítette meg. A színész életének fontos momentuma, hogy a börtönben gyónt az egyik börtöntársának, egy plébánosnak. Mensáros és Darvas története a 301. parcella avatásán ér véget. Ők olvasták fel a kivégzettek neveit.

 

Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok – mesejáték (rend.: Oláh-Horváth Sára)

Lázár Ervin története egy kisfiú és egy nem mindennapi oroszlán nem mindennapi történetét meséli el.
Petiék rozzant pajtájába új lakó költözik: Bruckner Szigfrid, a nyugalmazott artista oroszlán. Amikor a kisfiú megmutatja papájának, az nem látja az oroszlánt, és Peti élénk fantáziájának tudja be a dolgot. Szigfridről kiderül, hogy rendkívül magányos, mióta nyomát vesztette feleségének, akit Szilviának hívnak és piros pulóvert visel. Peti segíteni akar az oroszlánnak, de ebben nem számíthat a papájára. A szomszéd építész, Viktor, érdekes módon látja Szigfridet, és amikor megtudja történetét, felajánlja a segítségét, sőt kolléganőjét, Gabriellát is beavatja az ügybe. A Szilviát kereső kis csapat a városba érkező vándorcirkusz bejárati ketrecében bukkan az oroszlánfeleségre, ám nem egyszerű őt kiszabadítani. Sőt, Szigfrid és Szilvia sikeres újbóli egybekelése után is várnak még rájuk újabb kalandok…

 

Vecsei Miklós: A szalontai Hamlet-kör – ifjúsági előadás (rend.: ifj. Vidnyánszky Attila)

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából.
Arany János jogi tanulmányait félbehagyva, vándorszínésznek állt. A kezdeti sikertelenségek, édesanyja váratlan halálhíre, valamint beteg édesapjának tanácsára végül tanító lett Nagyszalontán. Színházszeretete azonban itt sem hagyott alább, többek között Shakespeare és Szophoklész műveit fordította magyarra. Így született meg híres Hamlet-fordítása, amelynek jeleneteit tanítványaival játszatta el. A korabeli elbeszélések alapján megírt történet a vándorszínészi kalandoktól egészen egy iskolai Hamlet bemutatóig próbálja közelebb hozni hozzánk Arany János tehetségét, emberségét és munkásságát.

 

Matthieu Delaporte-Alexandre de La Patellière: Hogyan nevezzelek? – vígjáték (rend.: Ilja Bocsarnikovsz)

A kortárs francia vígjáték óriási sikert aratott Párizsban, a mű nem véletlenül vonz nagyszámú, lelkes közönséget: szórakoztató, jó humorral és kedélyesen szembesít az apró emberi gyarlóságokkal, s igazi, filozófiai kérdéseket is pedzeget.
Pierre és Élisabeth hosszú évek óta élik a francia felső középosztály boldog hétköznapjait két gyermekükkel. Vacsorára várják Élisabeth testvérét, Vincentet és annak várandós feleségét, illetve gyermekkori barátjukat. A marokkói fogások és francia borok fogyasztása jó hangulatban telik, mígnem Vincent ki nem böki, hogy milyen nevet választott hamarosan születő fiának. A kis társaság tagjai felhördülnek, s míg a leendő apát igyekeznek meggyőzni döntése helytelenségéről, akarva-akaratlan, indulatos és már-már túlságosan őszinte vélemények, mondatok hangzanak el. A parázs vita idővel túllép a névválasztás problémáján, felszakadnak a múlt fájó sebei és napvilágra kerülnek a jelen titkai.

 

Gimesi Dóra: Hessmese – mesejáték (rend.: Tengely Gábor)

A tündér-postahivatalok majdnem úgy működnek, mint az ember-postahivatalok. A különbség csupán annyi, hogy a tündérpostások a leveleket nem csak kikézbesítik a címzetteknek, hanem – ha úgy hozza az élet – vissza is szállítják a postahivatalba. Mert megesik olykor – a szerelmes levelekkel kiváltképp −, hogy egy-egy cirkalmas betűkkel írt, hosszú éjszakákon át fogalmazott üzenet a szerelem elmúltával fölöslegessé válik. Gimesi Dóra meséje egy ilyen észrevétlenül működő tündér-postahivatalba repít minket, nem máshová, mint a debreceni víztorony legtetejére. Itt ragasztgatja újra össze, iktatja és rendszerezi az eltépett verssorokat, titkos beceneveket, szerelmes szavakat Hess kisasszony, a morcos postamesternő, amiket Jónás és Aranka, a postagalambpár szállít naphosszat a jól ismert debreceni utcákról, a Nagyerdőtől kezdve a Nagytemplomon át egészen a Piac utca legvégéig. Egy nap azonban betoppan a hivatalba Pongrác, a folyton zsémbelő tündérpostás… A történet a két nehéz természetű tündér viszontagságos egymásra találásáról, az újra összeilleszthető, újraírható szerelmes sorok és becéző szavak erejéről egyaránt megszólíthatja a kisebb és nagyobb korosztályt: igazi „családi mese”.

 

HORVÁTH ÁRPÁD STÚDIÓSZÍNHÁZ

David Pownall: Mesterkurzus – zenés kihallgatás két részben (rend.: Pinczés István)

Sztálin, a nagy Szovjetunió teljhatalmú ura Zsdánov kultúrkomisszárral berendelteti a Kremlbe az idős Prokofjevet és az ifjú Sosztakovicsot. A Nyugatot járt világhírű komponistával és az ambiciózus ifjú zsenivel Minden Dolgozók Barátjának és Tanító Mesterének ördögi tervei vannak: megteremteni a nemlétező szocialista realista zenét. A megalázó műhelymunkát Sztálin dirigálja. A két zeneszerző zongorán, és az életével játszik.
Az ötvenes évek szindrómája, a zsdánovi kultúrpolitika a keleti blokk országait is jóvátehetetlenül sújtotta. A művészek fizikai megsemmisítéséig menő terrort Magyarországon is az adminisztratív szellemi terror váltotta föl: a másként gondolkodó alkotókat szilenciumra ítélték, ellehetetlenítették, megbélyegezték, erkölcsi halálra ítélték. Az ’56-os magyar forradalom tüze lángra lobbantotta, de nem tudta az eszmeuralmi rendszer minden kottalapját elégetni.

 

Valère Novarina: Imígyen szóla Louis de Funès – monológ (rend.: Valère Novarina, Adélaïde Pralon)

Valère Novarina francia színházi szerzőt és rend.t már ötéves korában lenyűgözte Louis de Funès színpadi játéka. Azóta szüntelenül figyeli a színészeket, „érthetetlen” útjukat kulisszáktól a színpadig – az újjászületésüket. A művész 2009-ben mutatta be a Csokonai Színház társulatával a című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt. A produkcióban Mészáros Tiborral játszatta el a „végnélküli regényíró” virtuóz monológját. Innen jött az ötlet, hogy megrendezze neki a Louis de Funès-t, egy másik szédítő monológot, amely a színész és a közönség közti színpadon játszódik, s a színház és a színész mibenléte kapcsán megfogalmazott gondolatokat tartalmaz. Louis de Funès itt valamiféle prófétává, színházi Zarathusztrává válik, aki titokzatos kinyilatkoztatásokat tesz a színész művészetéről.

 

Yasmina Reza: Művészet – vígjáték (rend.: Naszlady Éva)

Serge, Marc és Yvan hosszú idők óta barátok. Most azonban úgy tűnik, hogy barátságuk kockán forog. Serge horribilis összeget ad ki egy olyan kortárs alkotásért, mely Marc szerint átverés, hiszen a kép egyenesen értéktelen. A kortárs festmény megvásárlása megkérdőjelezi és megingatja a kettejük közti barátságot. Yvan mintegy békítő van jelen, míg el nem szabadulnak az indulatok. Az esztétikai nézetkülönbségek miatt kirobbanó konfliktus elkerülhetetlenül felszínre hozza a régi nézeteltéréseket és eltitkolt dolgokra derül fény.
JasminaReza komédiája a művészetről való vitázás apropóján tulajdonképpen a barátságról tesz fel kérdéseket. Valóban képesek vagyunk elfogadni barátainkat olyanoknak, amilyenek? Vagy ez csak addig működik, míg konkrét helyzetbe nem kerülünk, melyben kiderül, hogy nézeteink nem mindenben egyeznek? Végül is mi a barátság? És ha nem élné túl a kíméletlen őszinteséget, lehet még barátságnak nevezni?

 

Kiss Gergely Máté: A jegesmedve – monodráma (rend.: Kiss Gergely Máté)

Egy történet Nagy László Zsolt életéről és csodálatos haláláról.
“Ez a történet Laciról szól, a barátomról,
akivel közösen készítettünk egy előadást Lacikáról,
egy igazi kisfiúról Romániából, aki a korlát szélén egyensúlyozott a lépcsőházban.
Laci ezt a kisfiút játszotta, mikor színpadra lépett Szegeden, a zsinagógában.
Lacika megcsúszott, leesett a mélybe, angyalka lett és fölröpült az égbe.”

 

TANTERMI IFJÚSÁGI ELŐADÁS

Gotthold Ephraim Lessing-Ulrich Hub-Madák Zsuzsanna: Jeruzsálem – osztálytermi színházi nevelési előadás (rend.: Madák Zsuzsanna)

Osztálytermi színházi nevelési előadásunk – a Csokonai Ifjúsági Program egyik fontos eleme – a Náthán gyermekei című művet veszi alapul. A történet a muszlim fennhatóság alatt álló Jeruzsálemben játszódik, ahol mindig is éltek zsidók. Kereszteslovagok érkeznek a városba, egyikük kiment egy égő házból egy zsidó lányt. Ezzel a cselekedettel indul a drámát átszövő játszma a három világvallás képviselői között, miközben a fiatalok csak szeretnének közelebb kerülni egymáshoz…
A történet egyszerűen, közérthetően kérdez rá a vallási toleranciára és az emberiség mibenlétére. A fiatalok számára nem az a fontos, amit az idősek tesznek, hanem az, amit ebből ők a magukénak éreznek. Előadásunk célja, hogy a drámában kibontakozó konfliktusok miértjén gondolkozzunk a résztvevő diákokkal, hogy a színház nyelvén keresztül körüljárjuk azokat a krízishelyzeteket, amelyeket végigélnek történetünk szereplői.

 

MŰSORON MARAD

Borbély Szilárd: Akár Akárki (rend.: Árkosi Árpád)

Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária (rend.: Mészáros Tibor)

Robert Thomas: Nyolc nő (rend.: Keszég László)

Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak (rend.: Méhes László)

Szabó Magda: Az ajtó (rend.: Naszlady Éva)

Virginia Woolf: Orlando (rend.: Anca Bradu)

Shakespeare: Rómeó és Júlia (rend.: Szikszai Rémusz)

Hubay Miklós: Tüzet viszek (rend.: Gemza Péter)

Willy Russell: Shirley Valentine (rend.: Árkosi Árpád)

Shakespeare-Madák Zsuzsanna: Verona, 1301 (rend.: Madák Zsuzsanna)