Verona, 1301

Társulat: Csokonai Színház, Debrecen
Helyszín: Horváth Árpád Stúdiószínház
Időpont: 2016. március 22., 9 óra 30 perc

Shakespeare Rómeó és Júliája nyomán

Műfaj (forma alapján):
osztálytermi komplex színházi nevelési előadás (TIE)

Műfaj (pedagógiai cél alapján):
emberi/társadalmi kérdéseket felvető

Központi kérdés:
„Miért és miként szól bele a fiatalok életébe a felnőttek világa?”

Korosztály:
14-19 év

A programot osztályok számára ajánljuk (a programban egy alkalommal egy osztály tud részt venni).

Verona_1301_195x273px „Mi a név? Mit rózsának hivunk, / Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. / Ha Rómeót nem hívják Rómeónak, / Szakasztott oly tökéletes marad / Akármi néven…” – dühöng tehetetlenségében Júlia az erkélyen. A tizenhárom éves lány most tapasztalja meg a generációkon keresztül hagyományozott gyűlölet képtelenségét. Hiszen neve miatt gyűlölnie kellene azt a fiút, akibe pár órája beleszeretett. A fiatalok képtelenek elfogadni a családjaik által támasztott normát. Nem akarják gyűlölni, akit gyűlölniük kellene, és nem akarják összekötni az életüket azzal, akit nem szeretnek. „Amikor egy tragédiában úgy dönt valaki, hogy meghal, akkor az emberség mellett dönt. (…) A tragikus hős nem tud kompromisszumot kötni az embertelenséggel – elképzelhetetlen lenne, hogy Antigoné meggondolja magát, vagy Oidipusz vállat vonva úgy dönt, hogy mégsem vakítja meg magát” – fogalmaz Edward Bond, angol drámaíró, kortárs színházi gondolkodó. Rómeó és Júlia sem dönthet másként, hiszen elfogadhatatlannak tartják azt a világot, amelyben kénytelenek volnának tovább élni. Amely világban nem dönthetnek szabadon, amely világot alapvetően meghatározzák az érdekkapcsolatok, és amely világban egy másik társadalmi csoporttal – másik családdal – szembeni gyűlölet meghatározza a hétköznapokat. Ők az emberség mellett döntöttek.
Osztálytermi színházi nevelési előadásunk célja, hogy a drámában kibontakozó konfliktusok miértjén gondolkozzunk a résztvevő diákokkal, hogy a színház nyelvén keresztül körüljárjuk azokat a krízishelyzeteket, amelyeket végigélnek történetünk szereplői.

Osztálytermi színházi nevelési előadás? Hogyan képzeljük el?

Programunkkal „házhoz”, azaz osztálytermekbe megyünk. Az előadás néző- és játékterét iskolapadokból, székekből alakítjuk ki. A színházi előadást interaktív játékokkal szakítjuk meg, hogy az osztályközösséggel közösen gondolkodjunk azokról a kérdésekről, amelyeket a történet szereplői körüljárnak. A programot kifejezetten egy osztály vagy egy iskolai kisközösség számára ajánljuk (korosztály: 14-19 év).
Az osztálytermi színházi nevelési előadás rendkívül friss és impulzív műfaja a színházi nevelési területnek. Magyarországon az utóbbi években egyre több színház és társulat vállalkozik arra, hogy megismerje, megtapasztalja ezt az igencsak izgalmas formát. Nem véletlen, hiszen ez a forma lehetővé teszi, hogy a fiatalok saját környezetükben, aktív részvételükkel,közösen megtapasztalhassák a dráma szerepét az életükben. Egy alkalommal egy osztály vagy egy kisközösség (20-36 fő) tud részt venni az előadáson. 30 iskolatárs még nem feltétlenül jelent közösséget, fontos, hogy ismerjék egymást, hogy egy csoporthoz tartozzanak (pl.: színjátszó csoport; sportcsapat stb.), hiszen elengedhetetlen, hogy a közös játék számukra biztonságos keretek között valósuljon meg. Az előadás nem igényel a résztvevő csoporttól semmiféle előismeretet, nem szükséges, hogy ismerjék Shakespeare drámáját, és egyáltalán nem jelent problémát, ha a fiatalok korábban nem vettek részt hasonló programban. Sőt! Az előadás jó formája lehet a színházzal való első találkozásnak is!

A Verona, 1301 színházunk első osztálytermi keretek között megvalósuló előadása. Nagy várakozással tekintünk a fiatalokkal való találkozásokra!