Kárpáti Péter: Akárki

Az előadásról

Kárpáti Péter kortárs magyar drámaíró, színházi dramaturg, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, aki Akárki című darabjában az egyik leghíresebb középkori drámát, a XV. századi, azonos című moralitásjátékot gondolja tovább, próbálja átültetni a jelenkor hitevesztett világába. Vajon a mai hétköznapok viszonyrendszerében hogyan nézne ki az ember halál előtti számvetése önmagával? Mit tennénk, ha hirtelen kiderülne, hogy már csak egy napunk van hátra az életből?

Az előadás rendezője, Radu Afrim, a romániai színházi élet kimagasló tehetségű, többszörös UNITER-díjas fiatal művésze, aki így nyilatkozott a darabválasztásról: „Első olvasásra nagyon különösnek tűnt, nem értettem egészen, és engem felcsigáznak azok a szövegek, amelyek elsőre nem kínálják fel magukat, amelyek fejtörést okoznak az alkotóknak, a nézőknek. Egy nő őrültségéről szól a darab, de úgy, hogy a valóságból többször átcsúszik a szürreálisba, érzelemteli, és humora is van. Persze az is fontos ilyen szempontból, hogy adott legyen egy társulat… Láttam már néhány előadást ettől a társulattól, tudtam, hogy jó csapat, de nem gondoltam volna, hogy ennyire könnyű dolgom lesz velük.”

Az előadás hossza 130 perc, szünet nélkül.

Fotógaléria

Fotó: Barabás Zsolt

Sajtóvisszhang

(…) Radu Afrim remek érzékkel az alapdilemmát erősíti fel, mit tehet egy nő, aki megérzi, hogy egy napja van hátra, és még jobb érzékkel teremti meg a groteszk környezetet, a mai magyar alvilág – már ha egy metróaluljáró alvilágnak tekinthető? – miliőjét. Tehetetlen, önző, céltudatos és sodródó figurák veszik körül Emmát, akárkik. Azáltal, hogy az ódon moralitásjáték alapkér¬dése megmarad, mivel tölti az időt egy nő metrószerelvényként „halál”pontosan köze¬ledő vége előtt, a lepusztult környezet és a gro¬teszk bájjal megteremtett figurák bizarr világa is kap egy nyomasztó árnyalatot. Mindez akárkivel megtörténhet. Ez az élet rendje, már ha az életnek van egyáltalán rendje, Afrim víziója szerint elég kusza rendje van, de ebben a szöveg is alájátszik, Kárpáti Péter sem vádolható a gyenge¬elméjűek vagy a hívők túlzott optimizmusával. Itt, ebben az elvarázsolt, egymásból leporelló¬szerűen nyíló, mindég új és új arcát mutató térben semmi nem biztos, minden meg¬történhet, de az ellenkezője is, hiszen már az el¬múlt század nagy nyelvfilozófusa, Wittgenstein is megírta, hogy „a világ mindaz, aminek az esete fennáll”. (…)
(Bogdán László: Emma élete és halála –
Háromszék napilap, 2013 október 19.)

(…) Rég nem hallottunk hasonló, közvetlenül a nézőnek szegezett, szívet s értelmet megrengető kérdéseket ezeken a deszkákon. Az élet meg a halál, az elmúlás kérdései ezek, örök számonkérés, kezdve ott, hogy minek is vagyunk ezen a földön – azért-e, hogy követ vágjunk egymáshoz? –, esetleg azért, hogy haszonnal éljük le azt a néhány évet? (…) Kárpáti Péter kortárs dráma¬írónk nagyszerű érzékkel nyúlt a 16. századi játékokhoz, ám úgy örökítette át a műfajt, hogy az közvetlenül a mai életvitelhez kapcsolódik, minden szürkeségével és szenvedtetéseivel.(…)
(Czegő Zoltán: A számvetés drámája –
Székely Hírmondó, 2013. 10. 18.)

(…) Kárpáti Péter szövege rendkívüli nehézségeket rejt, egyrészt moralizáló felhangja miatt, másrészt azért, mert furcsán keveredik benne álom és valóság, itteni világ és Túlvilág. De Afrim fantáziája jól eligazodott ebben a magyar drámaíró által teremtett szürreális feslettségben, a Tamási Áron Színház tehetséges csapata is segítségére volt ebben. Elsősorban Pál-Ferenczi Gyöngyi színésznővel volt szerencséje Afrimnak, aki a gyógyíthatatlan melankólia elragadó alakjával ruházta fel Emmát, a halál közelségébe érkezettek reménytelen melankóliájával, amikor már csak e beismerés iróniája marad az embernek: „Mégis, élni, élni – azt hiszem, ez fog a legjobban hiányozni. Mint a nikotinhoz, hozzászokik a szervezet.” (…)
(Nina Tînţar: Akárki eljönne Afrim utolsó bemutatójára,
Kárpáti Péter Emmájával fog távozni – Agenda Liternet, 2013 octombrie)

Szereposztás

EMMA
Pál-Ferenczi Gyöngyi

HALÁL, PÉTER, RIPORTER
Pálffy Tibor

ORVOS
Szakács László

ARANKA
Gajzágó Zsuzsa

TÓDOR
Erdei Gábor

VERA, VADDISZNÓ, ÖREGASSZONY
Kovács Kati

MARI, ÖREGASSZONY
Fekete Mária

LÁNY, ÖREGASSZONY
Benedek Ágnes

ERIKA, ÖREGASSZONY, A LÁNYSZOBA LAKÓJA
Nagy Eszter

HÖLGY
Erdei Gábor / D. Albu Annamária

TÓTH GYULA
Diószegi Attila

RÉSZEG FÉRFI
Derzsi Dezső

VÉNASSZONY
Molnár Gizella

KÖVESI NÉNI
Krizsovánszky Szidónia

KÖVESI BÁCSI
Debreczi Kálmán

DJ. ÁGOTA
Kónya-Ütő Bence

Zene & SFX
KÓNYA-ÜTŐ BENCE

Díszlettervező
BARTHA JÓZSEF

Jelmeztervező
GILIGA ILKA

Rendezőasszisztens
NAGY BOTOND

Dramaturg
NAGY B. SÁNDOR

Rendező
RADU AFRIM

Vissza a Deszka Főoldalára