A szarvassá változott fiú kiáltozás a titkok kapujából

Az előadásról

A film Juhász Ferenc verséből kiindulva, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadását felhasználva készült alkotás.
A kétszeres Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze a film alapjául szolgáló verset az ‘50-es években írta: “A vers egyrészt kijelentés, másrészt kívánságok halmaza, harmadrészt bezártság és elvágyódás, negyedrészt pedig szeretetből épülő katedrális, amelynek nem lehet látni a tornyát, tetejét.”
Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója 16 éves korában ismerte meg a művet. A költeményhez még az egyetemen írt forgatókönyvet, de akkor nem tudta leforgatni. Később nagysikerű színházi előadást készített belőle, melynek első változatát 2003-ban mutatták be a Gyulai Várszínházban:
“Görög tragédia és népballada, mozgásszínház és költői szertartásjáték: mindez együtt “A szarvassá változott fiú”, Juhász Ferenc bartóki ihletésű, szürrealista versének színpadi megjelenítése, Vidnyánszky Attila rendezésében.” Az előadás Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével, a beregszászi társulat fajsúlyos játékával – mely, nemcsak a rendező pályájának egyik mérföldköve, a magyar színháztörténet elmúlt éveinek egyik maradandó darabja lett.
“Ez a lassan harminc éve bennem élő téma kinőtte magát”, – elkészült egy külön filmforgatókönyv, ami elkanyarodott az előadástól” – mutatott rá a rendező, aki nehezen tudott volna hozzá ennél közelebb álló témát találni. Itt is szerepel a színház, de ezúttal már elszakadt a klasszikus színházi eszközöktől, filmes esztétikával működik a történet. A Trill Zsolt által alakított fiú elszakad a vidéki háztól, ahol idős édesanyja, Törőcsik Mari folyton hazavárja. “Kettőjük nagy duettje a film”, ami 2011 őszén Debrecenben és az ahhoz közeli tanyavilágban forgott 22 napon keresztül, a a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Csokonai Színház művészeinek közreműködésével. Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, a nemzet művésze a filmről így fogalmazott: Vidnyánszky Attila “költészetet csinált a költészetből filmen, ami a legritkább dolog”.

Fotógaléria

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Szereposztás

Törőcsik Mari
Trill Zsolt
Varga József
Szűcs Nelli
Tarpai Viktória
Béres Ildikó
Ferenczy Attila
Gál Natália
Ivaskovics Viktor
Kacsur András
Kacsur Andrea
Krémer Sándor
Kristán Attila
Olekszandr Bilozub
Orosz Ibolya
Orosz Melinda
Rácz József
Sőtér István
Szabó Imre
Szász Zsolt
Tóth László
Vass Magdolna
ifj. Vidnyánszky Attila
Trill Bertalan, Vidnyánszky Ádám, Vidnyánszky Mátyás

Operatőr
Szatmári Péter

Vágó
Eöri Szabó Zsolt

Jelmez- és díszlettervező
Olekszandr Bilozub

Hangmérnök
Kőporosi János
Kiss Attila

A hang és kép utómunkák
a Focusfox és a Híd Média Stúdióban készültek

Zene
Alfred Schnittke, Jordi Savall, Sir John Tavener, Lajkó Félix, Vladimir Martinov

Producer
Ozorai András
Jantyik Csaba

Juhász Ferenc versét felhasználva
a forgatókönyvet írta és a filmet rendezte
Vidnyánszky Attila

A film főtámogatója
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Emberi Erőforrások Minisztériuma

Híd Média Kft

Új Neurópa 2010 Kft

A film időtartama: 97 perc

Vissza a Deszka Főoldalára