Vihar_plakat_OK_elonezet-01

Darabtörténet:

Prosperót, Milánó törvényes hercegét, a hataloméhes öccse, Antonio elűzte a trónról, és kislányával, Mirandával együtt a tengerre vetette. A száműzöttek egy távoli szigeten értek partot, amelyet később Prospero a varázserejének segítségével felszabadított a gonosz Sycorax boszorkány uralma alól. Majd a boszorkány fiát, Calibant, aki egy visszataszító külsejű vadember, a szolgájává tette. Illetve Ariel, a légi szellem hálából szintén a szolgálója lett, mivel őt is rabságban tartotta Sycorax mindaddig, amíg Prospero ki nem szabadította. A mű cselekménye ezen események után, tizenkét évvel később kezdődik.

Prospero vihart támaszt a tengeren, mert megtudja, hogy áruló öccse, valamint szövetségese, Alonso, Nápoly királya, valamint fia, Ferdinand és Alonso öccse, Sebastian a közelben hajóznak el. A viharnak az lesz a következménye, hogy Antonio és kísérete hajótörést szenvednek, és a szigeten érnek sértetlenül partot. Ezután Ariel, Prospero parancsára, Mirandához vezeti Fernandót, akik egymásba szeretnek. Míg Prospero próbák elé állítva meggyőződik arról, hogy Fernando méltó-e lánya szerelmére, Ariel varázslatos csínyjeivel zaklatja Antoniót és társait. Eközben egy komikus mellékcselekményben a félig állat, rút szolga, Caliban, valamint két részeges hajótörött, Trinculo és Stephano át akarják venni az uralmat a sziget fölött, azonban tervük hamar meghiúsul a saját ostobaságuk és kapzsiságuk miatt.

Végül Prospero áldását adja Miranda és Ferdinand házasságára, majd elküldi Arielt Antonióért, Alonsóért és Sebastianért. A sok megpróbáltatáson átesett érkezők felismerik a száműzöttet, aki a darab végén mindnyájuknak megbocsát és lemond mágikus hatalmáról, tengerbe vetve könyveit és kettétörve a varázspálcáját. És ezzel a tettével felszabadítja a hűséges szellemet, Arielt a szolgálat alól.

 

Shakespeare végrendelete – Szergej Maszlobojscsikov A viharról:

“A Vihart Shakespeare egyik utolsó műveként tartják számon, és lényegét tekintve ebből olvasható ki a művészi-filozófiai végrendelete, egész munkásságának összegzése. Ezt a darabot – véleményem szerint – önmagáról írta, ott rejlik benne a mester életművének utolsó, mindent lezáró akkordja.
A mi olvasatunkban ez a dráma egy igen mély filozófiai tartalommal bíró mű, ezért nem egy egyszerű tündérmesét szerettünk volna színpadra állítani, hanem egy komolyabb hangvételű, elgondolkodtató példázatot a pusztuló és újra feltámadó emberi kultúra mibenlétéről. Ez a gyönyörű és titokzatos szöveg, amelybe beleszőttünk több mondatot Shakespeare más műveiből is, két szembenálló világ – a zsenge, de élő, vagyis a női princípiumot képviselő, illetve az erős, férfias, ám megkövesedett, halott világ viszonyának története. Mindez magából a szüzséből nőtt ki, abból az érzésből, hogy ebben a történetben egy gyenge és törékeny világ meg akarja védeni a maga elsőszülött jogát a durva és kegyetlen világgal szemben.

A vihart már rendeztem egyszer 2010-ben, a kijevi Ivan Franko Színházban. Azonban a mostani előadás jócskán eltér majd az ukrántól, és nemcsak azzal, hogy Prosperót egy színésznő (Szűcs Nelli) játssza, hanem más szálakon is, például a jellemek értelmezésében, dramaturgiai vonalon is számos újítást hoztam az előadásba. Shakespeare darabjai egyébként is egy roppant tág világot tárnak elénk, és mindegyikük rengeteg lehetőséget nyújt a legkülönfélébb témák kibogozásához. Ezek a mélyebb, emberi és szellemi témák valóságosak, olyasmik, ami eleve benne vannak a darabban. És ilyen értelemben egyáltalán nem térünk el az eredeti mű szellemiségétől, pusztán meglátjuk benne azt, ami rejtve maradhat a felszínes olvasat előtt.”

Szereposztás

A Gyulai Várszínház, a Szentendrei Teátrum, a Csokonai Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója.

Prospera, Milánó hercegnője
Szűcs Nelli

Caliban, barbár
Trill Zsolt

Antonio, Prospera bátyja
Kristán Attila

Stephano, részeg komornyik
Kristán Attila

Juno, szellem
Kristán Attila

Sebastian, Alonso bátyja
Ivaskovics Viktor

Trinculo, udvari bolond
Ivaskovics Viktor

Iris, szellem
Ivaskovics Viktor

Miranda, Prospera lánya
Tarpai Viktória

Ferdinánd, Alonso fia
Rácz József

Gonzalo, idős tanácsadó
Varga József

Alonso, Nápoly királya
Sőtér István

Arielek, légies szellemek
Tóth László, Kacsur András, Szabó Imre

Szellemek
Béres Ildikó, Gál Natália, Domareckaja Júlia, Kacsur Andrea, Krémer Sándor, Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna

Díszlettervező
Szergej Maszlobojscsikov

Jelmeztervező
Balla Ildikó

Író
William Shakespeare

Fordító
Babits Mihály

 

Rendező
Szergej Maszlobojscsikov

 

Bemutató: 2012. június 05.
Gyulai Várszínház

Fotógaléria