Szabó Magda: Régimódi történet

Ízig-vérig debreceni történetet mesél el Szabó Magda a Régimódi történet című regényében, felelevenítve saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. A hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit feszegető művet társulatunk oszlopos tagja, Csikos Sándor állítja színpadra, aki az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője volt. Miután a Kígyómarást rendezőként, a Kiálts, város! és A macskák szerdája című előadásokat pedig színészként jegyezte, és minden Debrecenben bemutatott produkcióban szerepelt, az egykori „főbíró” ezúttal az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét. Egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történetet, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet…

Kapun kívül és belül

„Mikor a kocsi, amely a kis családot hozza, megáll a Kismester utcai, valóban szép ház előtt, s megnyílik a vaskapu…”*

Diákkoromban a Rákóczi utcán laktam, ahol hagyományos debreceni kapun jártam ki-be, és később, a Régimódi történetet olvasva felkeltette az érdeklődésemet a Kismester utcai ház kapuja, amely nagyon hasonló lehetett az általam ismerthez. Ebben a jellegzetesen debreceni motívumban, a cívis kapuban találtam meg azt a jelképet, amelyre felépíthettem az előadást. A díszített kapuk Debrecen belvárosának jellegzetes elemei, így közvetett módon magát a várost, a debreceniséget jelképezik. A kapu azonban nem csupán a cívis hagyomány alapvető részeként, hanem általános szimbolikája révén is erősen kötődik Szabó Magda művéhez. A kapu nemcsak a valós terek, azaz az utca és az udvar közötti határvonalat jelképezi, hanem azt a határt is, amely elválaszt két különböző létformát, világlátást, hagyományt. Védi a ház lakóit, azok életmódját a külső hatásoktól, a kíváncsi tekintetektől csakúgy, mint az ismeretlen kivülálló hordozta veszélytől. Kozmikus szimbólumként a kapu mégis a különböző régiók közötti átlépést jelzi. Amint az ember átlép a kapun, lényegi változáson megy keresztül, élete ezentúl más minőségben, drámai módon folytatódik.

„A kocsi kigördül a Kismester utcai óriás kapubolt alól. (…) Rickl Mária nem integet (…) Fogalma sincs róla, míg bereteszeli a kaput, hogy a Régimódi történet egyik főszereplője most indult el végzete felé.”*

Csikos Sándor
rendező

* részletek a Régimódi történetből

Fotógaléria

Szereposztás 2017.

Rickl Mária
Kubik Anna Kossuth-díjas Érdemes Művész

Id. Jablonczay Kálmán, a férje
Garay Nagy Tamás

Margit, a lányuk
Edelényi Vivien

Gizella, a lányuk
Szalma Noémi

Kálmánka, a fiúk
Janka Barnabás

Jablonczay Lenke, az unokájuk
Sárközi-Nagy Ilona

Klári
Újhelyi Kinga Jászai-díjas

Dudek Ferdinánd
Dánielfy Zsolt

Bányai Ráchel
Oláh Zsuzsa

Emma
Mészáros Ibolya

Apátplébános
Wagner Lajos

Anett, szobalány
Vass Judit Gigi

Orvos
Bakota Árpád

idősebb Hoffer József
Miske László

Ifjabb Hoffer József
Pál Hunor

Stillmungus Mária Margit
Varga Klári Jászai-díjas

Aloysia nővér
Bódi Marianna

Charitas nővér
Zeck Juli

Alföldi úr, tánctanár
Vranyecz Artúr

Majthényi Béla
Mercs János

Hofferné
Prohászka Ildikó

Otthné
Bai Zsuzsa

Koporsós
Csikos Sándor Kiváló Művész / Kovács András

Géreczné/ Nánássyné
Vékony Anna

Bartókné
Lévai Tünde

Csanádyné
Marjai Magdolna

Közreműködők: Sefkovics Ágota, Steuer Tibor, Homonna Nóra, Léka Dóra, Kovács Nikolett, Gáll Kitti, Eperjesi Anikó, Harsányi Tamás, Sinai Róbert, Ladjánszki László, Daniel Diaz Fernandez, Kerékgyártó Csaba, Számadó Barnabás, Horváth Sándor, Gemza Villő

Zenei munkatárs:
Dargó Gergely

Súgó:
Lezó Ádám

Ügyelő:
Karl József

Asszisztens:
Laczó Zsuzsa

Koreográfia:
Laczó Zsuzsa

Díszlet- és jelmeztervező asszisztens:
Nagy Szilvia

Díszlet- és jelmeztervező:
Gyarmathy Ágnes

Rendező: Csikos Sándor

Bemutató: 2013. október 18.

Az előadás hossza 3 óra, egy szünettel.

Szereposztás 2013.

Rickl Mária
Kubik Anna

Id. Jablonczay Kálmán, a férje
Garay Nagy Tamás

Margit, a lányuk
Edelényi Vivien

Gizella, a lányuk
Szalma Noémi

Kálmánka, a fiúk
Ágoston Péter

Jablonczay Lenke, az unokájuk
Sárközi-Nagy Ilona

Klári
Újhelyi Kinga

Dudek Ferdinánd
Dánielfy Zsolt

Bányai Ráchel
Oláh Zsuzsa

Emma
Szűcs Kata

Apátplébános
Wagner Lajos

Anett, szobalány
Szanyi Sarolta / Orosz Csenge

Orvos
Bakota Árpád

idősebb Hoffer József
Miske László

Ifjabb Hoffer József
Olt Tamás

Stillmungus Mária Margit
Varga Klári

Aloysia nővér
Bódi Marianna

Charitas nővér
Molnár Marianna

Alföldi úr, tánctanár
Vranyecz Artúr

Majthényi Béla
Mercs János

Hofferné
Prohászka Ildikó

Otthné
Bai Zsuzsa

Koporsós
Kóti Árpád

Ács Lajos
Vaszkó Bence

Géreczné/ Nánássyné
Vékony Anna

Bartókné
Lévai Tünde

Csanádyné
Marjai Magdolna

Közreműködők: Daniel Diaz Fernandez m.v., Eperjesi Anikó m.v., Gyöngyösi Mariann m.v., Homonna Nóra m.v., Jóna Franciska Dorottya m.v., Nagy Olivér m.v., Pozsonyi Ágnes m.v., Tasó Marianna m.v.

Zenei munkatárs:
Dargó Gergely

Súgó:
Lezó Ádám

Ügyelő:
Karl József

Asszisztens:
Laczó Zsuzsa

Koreográfia:
Laczó Zsuzsa

Díszlet- és jelmeztervező asszisztens:
Nagy Szilvia

Díszlet- és jelmeztervező:
Gyarmathy Ágnes

Rendező: Csikos Sándor

Bemutató: 2013. október 18.

Az előadás hossza 3 óra, egy szünettel.