Titus Maccius Plautus római köztársaságbeli komikus színműíró volt. Nem tudjuk, mettől meddig élt pontosan (Kr. e. 250 körül- Kr. e. 184 körül), csak azt, hogy műveit először i. e. 205 és i. e. 184 körül adták elő. Komédiái a latin irodalom legkorábbi egészben fennmaradt művei. Páratlan nyelvmester volt, színmű-hagyatéka az archaikus irodalom korának római nyelvét a leggazdagabban bemutató kincsesbánya. Plautus munkássága sok későbbi színműírónak ötleteket adott, William Shakespeare-nek, Moliére-nek, Lessingnek és másoknak.

Két bögre kincs – ilyen Plautus-darab nincs! Ismert egyrészt a Bögre, amelyről tudjuk, a vége elveszett, és hogy Moliere ebből a töredékből “merített”, amikor megalkotta a világirodalom talán legmulatságosabb figuráját, A fösvényKincs (más fordításban: A három ezüst). Ez a komédia sem kevésbé kacagtató, de ebben a történetben a gazdag öregek szórják a pénzt. Amíg gyermekeik szerelembe, sőt teherbe esnek, vagy csalódnak, keresik a társat, vagy bujkálnak egymás elől, addig szüleiknek csak az számít, hogy van-e hozomány, vagy nincs. Ezt a két vígjátékot öntöttük egybe, s igyekeztünk XXI. századi ritmusú előadással megszólítani a közönséget. Harpagonját.

Plautus fösvény Eucklioja ismerősünk, hisz Moliere Harpagonja az ő bőréből bújt elő. Egy bögre kincs már megvan! – illetve, hol megvan, hol eltűnik. Ez a mi fösvényünk vagyona, élete értelme. Lánya mindjárt szül, de erről ő mit se tud. Phaedria nagyon szereti a fiút ama gyönyörű éjszaka óta, csak sajnos nem tudja, ki volt az, és hol lehet. Mi azért tudjuk: római aranyifjú vagy inkább tékozló fiú. Elvenné ő a lányt, ha nem épp most költötte volna el utolsó fillérjeit is. Apja házát is elárvereztette. Még szerencse, hogy gyámja vette meg, aki nem akarta, hogy a házban elrejtett kincses bögre (megvan a másik!) idegenek kezére jusson. Ennél csak az lenne nagyobb baj, ha a pazarló ifjú kezébe kerülne. De akkor hogyan kaphat a csélcsap ifjú húga hozományt? Mert a gazdag apák világában az még a szerelemnél is fontosabb. A gyám, némi kényszer hatására szintén házasodna. Zsugori szomszédja lányát venné el, a kilenc hónapos teherről mit sem sejtve. Sőt házasodna a tékozló fiú barátja is, de itt is a hozomány a bibi. A két bögre kincs végül nagy kalandok után jó kezekbe kerül.

Szereposztás

Szerző
Titus Maccius Plautus

Író
Silló Sándor

Fordító
Devecseri Gábor
Csiky Gergely

 

Eucklio
Csikos Sándor

Callicles (gazdag agglegény)
Jámbor József

Philto (gazdag házas ember)
Miske László

Charmides (gazdag kereskedő)
Dánielfy Zsolt

Fényűzés (Staphyla, szolgáló, Eunomia, Callicles húga)
Oláh Zsuzsa

Diabolus (Charmides fia, a tékozló fiú)
Mészáros Tibor

Lysites (a barátja, Philto fia)
Vranyecz Artúr

Stasimus (Diabolus szolgája)
Kiss Gergely Máté

Fuccs (felbérelt hazudozó)
Ferenczi Attila
Nagy László Zsolt

Phaedria (Eucklio lánya)
Edelényi Vivien

Szegénység (Ámor)
Zádor Lívia

Szakácsok (kukták, komédiások és mások)
Szanyi Sarolta
Cservenka Ferenc

 

Díszlet
Ondraschek Péter

Jelmez
Mészáros Zsófia

Koreográfus
Laczó Zsuzsanna

Zene
Tóth Viktor
Ferenczi György

Ügyelő
Kató Anikó

Súgó
Nánási Andrea

Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba

 

Rendezte
Silló Sándor

 

Bemutató: 2010. október 22.,
Víg Kamaraszínház

Fotógaléria