A Csokonai Fórum megközelíthetősége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
“Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.”
Ezzel a mondattal zárul Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye, amely először 1906-ban, a mára elfeledett Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban jelent meg folytatásokban. A huszonnyolc éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken, és regényének záró sorát leírva aligha sejtette, hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt fejezte be (A mű a 2005-ben megrendezett “A nagy könyv” című, az olvasást népszerűsítő országos játékon második helyezést ért el). 1907-ben a történet könyv formájában is megjelent, és az 1910-es évek elejére már angolra és németre is lefordították. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm, hangosfilm, filmsorozat, és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették, a 2007-2008-as színházi évadban pedig a debreceni Csokonai Színház repertoárján is helyet kap.
A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. E kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete.
