“Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.”

Ezzel a mondattal zárul Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye, amely először 1906-ban, a mára elfeledett Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban jelent meg folytatásokban. A huszonnyolc éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken, és regényének záró sorát leírva aligha sejtette, hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt fejezte be (A mű a 2005-ben megrendezett “A nagy könyv” című, az olvasást népszerűsítő országos játékon második helyezést ért el). 1907-ben a történet könyv formájában is megjelent, és az 1910-es évek elejére már angolra és németre is lefordították. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm, hangosfilm, filmsorozat, és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették, a 2007-2008-as színházi évadban pedig a debreceni Csokonai Színház repertoárján is helyet kap.

A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. E kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete.

Fotógaléria

Szereposztás

Átdolgozta
Deres Péter
Vidovszky György

 

Nemecsek anyja
Domareckaja Júlia

Janó (Nemecsek apja)
Nagy Garay Tamás

Rácz tanár úr (Orvos)
Dánielfy Zsolt

Törökméz-árus (Csetneky úr)
Kiss Gergely Máté

Hegedűs
Jéger Zsombor

Boka
Nagy Norbert

Nemecsek
Gál Kristóf

Csónakos
Szabó Dániel

Geréb
Szőke Norbert

Weisz
Majer Tamás

Csele
Berettyán Sándor

Kolnay
Kirják Krisztián

Barabás
Márton Márk

Richter
Varga Ádám

Áts Feri
Fehér László

Nagy Pásztor
Janka Barnabás

Kis Pásztor
Szakály Gergő

Szebenics
Mihálykövi Péter

Berei
Kurely László

Szalay
Kurely Balázs

Altmann
Mercs Máté

Wendauer
Terge János

 

Díszlet/Jelmez
Bozóki Mara

Zene
Faragó Béla

Mozgás
Gyevi-Bíró Eszter

Dramaturg
Deres Péter

Súgó
Pethő Zsuzsa

Ügyelő
Karl József

Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba

 

Rendező
Vidovszky György

 

Bemutató időpontja: 2007. november 16.,
Víg Kamaraszínház