A Csokonai Fórum megközelíthetősége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
1926. április 25-én Toscanini vezényelte Puccini utolsó operáját, a Turandotot. A mű keletkezése iránti tiszteletből az olasz mester szokatlan módon megszakította az előadást. A III. felvonásban, amikor Liu leszúrja magát a színpadon, az olasz karmester leállította a zenekart, jelezve, hogy a szerző itt tartott a partitúra írásában, amikor meghalt. Az opera befejezetlenül maradt.
Puccini 1920 óta kezdett érdeklődni a Turandot iránt, amelyet Schiller adaptált Gozzi nyomán. Librettóírójával, Renato Simonival, aki 1912-ben Kínában tartózkodott, Puccini felépítette új operájának cselekményszálát, és kidolgozta egzotikus színezetét. A szerzők nagy fontosságot tulajdonítottak a kínai folklórelemek megjelenítésének: piros ünnepi lámpácskák, fehér gyászlámpák, a kórus üdvözlései ?tízezer évig éljen a császár”, ezek mind aprólékos pontossággal a kínai életből átvett motívumok. Éppígy az álarcosok dallama, amelyet a zeneszerző egy Kínában diplomataként szolgáló barátjánál hallott. Puccini kiadójától, Ricorditól is eredeti kínai partitúrákat kért a komponálás során.
Ez a hitelességre törekvés uralja az opera keletkezési folyamatát. Persze nem arról van szó, hogy Puccini valamiféle üres közhelyekből gyártott képeslapot akart volna létrehozni. A hangszerelésben is ügyelt arra, hogy – még ha nem is eredeti kínai hangszerekkel, de -valamiféle egzotikus hatást érjen el, például különböző ütős hangszerekkel. Giuseppe Adami költőt kérte fel, hogy ihletett verssorokat írjon az áriákra.
