A Csokonai Fórum megközelíthetősége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
A darab rendezője, Marco Spada szerint a Lammermoori Lucia “par exellence” romantikus darab, amely egy hiperszenzibilis karakter mentális törékenységéről szól. Mindez, úgy tűnik, a szerelem, vagy az arról való lemondás következtében. De valóban ez az egyetlen ok? Lucia megőrülésének fő oka nem inkább az őt körülvevő “férfi” világ? Egy erőszakos világ, amely kényszereket, alantas intrikákat alkalmaz, tiszta lelkének és testének adás-vételét veszi célba? Lucia “emberi környezetében” egyetlen férfi sem mentes az intrikától: sem a bátyja, sem az oktatója, sem a férje. Mint minden romantikus hős, Edgar is érzéketlen a nő indokaival szemben, egoista és infantilis. A férfiak elutasítják Luciát, ahogy ő is elutasítja őket, valamint az udvar érzéketlen és erőszakos társaságát. Sorsa szükségszerűen lesz a magány. Ugyanakkor a Lammermoori Lucia egy igazi “sötét” opera, egy gótikus történet, melyben szellemek, előérzetek és vér kavarognak. A természet csak egy “karton” – akár a skót helyszín -, melynek elemei reálisan nem befolyásolják a főszereplő “belső létét”. Ezt a történetet a rendező fekete-fehérben látja, és ez a látásmód vezette el a 20-as évek némafilm-korszakába, amikor még minden romantikus, de már át van szőve az expresszionista őrülettel, az urbánus erőszakkal, a nő femme fatale-ként vagy áldozatként való megítélésével, amit meg kell “enni”, el kell pusztítani. Ezen okból Spada eltüntet minden Skóciára való utalást, megtartva egy bizonyos dekadens és “preraffaelita” romanticizmusnak a misztériumát, ám mellérendelve egy artisztikus expresszionizmusnak, melyben a gesztusokkal teli retorika meggyőzően egyesül a XIX. századi romantikus melodrámával. Az előadás díszlettervezője, Michele Della Cioppa és jelmeztervezője, Simona Morresi biztosítják a kifinomult olasz ízléssel megkomponált látványt.
