A Csokonai Fórum megközelíthetősége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Információk a Csokonai Fórum megközelíthetőségéről autósoknak,...
Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös előadása.
Hiába színtiszta rockzene, bonyolult képlet Hobo Vadászata: zenei világát, gondolatiságát tekintve a magyar rockzene-történet egyik legkiemelkedőbb albuma. Ha nem a csúcsa! Idén következik a koncertlemez megjelenésének 25. évfordulója, s ünnepel a Hobo Blues Band is: 30 éve alakult a zenekar. Részben a kettős jubileum indokolja a Földes Lászlót (Hobo) a tagjai sorában tudó Csokonai Színház számára az album drámakoncert-változatának bemutatását, részben felhajtóerő az a lehetőség is, hogy az előadás alapján film készülhet. Az évforduló egy nagyon szép központi pillanata a Syma Rendezvénycsarnokban rendezendő koncert lesz, amelyről felvétel készül, és a majdani film bizonyos jeleneteit ott fogják rögzíteni a tízezer fős, természetes statisztériával a háttérben.
Fontos számunkra ez a darab, mert érezzük: zenei-szellemi alapanyaga örökkön időszerű. Hármas tagolás vonul végig a lemezen. Hobo a világot a hajtók, az áldozat-vadak és a vadászok “társadalmára” osztja. Érzékeljük az egymásnak feszülő érdekeket; a szembenállást, a hajtók kiszolgáltatottságát, a vadászok eluralkodását a Földön. Erre a feszültségre, konfliktusra ? szorosan a daloktól ihletetten, majd azoktól eltávolodva ? egyetemes képzettársításokra épül fel a rendszer. Adott egy esetleges történet, amelynek a főszereplője természetesen Hobo, a vészhelyzetekben túlélésre játszó bohóc. Van áldozat, megjelenik a Nő, a maga milliónyi alakváltozatában. A hatalom örökös szolgájaként lép elénk a hajtó, a kisember, aki az uralkodó vadász szolgálatára kényszerül. Egyszersmind árnyalt figura is, hiszen van, aki önként és dalolva szolgál, életeleme a hajtóság.
Dramaturgiája szerint nem klasszikus értelemben vett színházi előadást ígérünk a közönségnek, inkább dramatizált koncertet, rokonszenves és ellenszenves figurákkal: antagonisztikus ellentéteket és titkos szimbiózist. A küzdelem folyamatában eljutunk egy bizonyos feloldást hozó végkifejletig, segítségül hívva Hobo legsikeresebb feldolgozásait, a Nincs menedéken (Rolling Stones) keresztül, a Farkashajsza (Viszockij) dalaiig. Nagyon szép, emelkedett lezárással, közös imával ér véget az este.
