FEDERICO GARCíA LORCA

A belépőjegyek a Csokonai Színház jegypénztárában vásárolhatóak meg.

első találkozás: 2013. szeptember 25., 19 óra

Első irodalmi estünkön Federico García Lorca költői életművének keresztmetszetét élvezhetik a nézők. Ízelítőt kapnak a népdalok ihlette korai dalokból és filozofikus költeményekből, beleborzonghatnak a vérdús cigány románcokba, két költemény is felhangzik a költő New York-i tanulmányútján született merész képtechnikájú versei közül, és teljes egészében feldolgozzuk a négy tételes, zenei ihletésű nagy művet, mely a Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött címet viseli. Tudták-e, hogy Leonard Cohen világhírű dala, a Take this waltz egy Federico García Lorca-vers feldolgozása? Most hallhatják magyarul is!

A Déri Múzeum által az első találkozáshoz társított műtárgy a Déri Frigyes-gyűjteményből kiválasztott spanyol feszület. Élet és halál drámai feszültségét az emberi szenvedés megejtő nyomai teszik mélyen átélhető állapottá. A barokk korból származó elefántcsont korpusz a kegyelmi állapotban történő halálra reflektál.

Szereplők:

Ráckevei Anna

Újhelyi Kinga

Vaszkó Bence

gitáron közreműködik: Homonnai Varga András

dramaturg, rendező: Mispál Attila

Az előadás hossza kb. 70 perc, szünet nélkül.

Mert fiatalon elhunyt, tragikus sorsú spanyol költő volt a viharos huszadik század első harmadában, akit úgy ölt meg egy falangista kivégzőosztag 1936. augusztus 19-én, 38 évesen, hogy közben legjobb barátja, a világhírű zeneszerző Manuel de Falla már a szabadon bocsátásáról tárgyalt Franco tábornok vezérkarával.
Mert nemcsak a költészeti és folklór hagyományok harcos őrzője és tanítója, hanem radikális megújítójuk is volt.
Mert a huszadik század egyik legnagyobb hatású színpadi szerzőjeként tartjuk őt számon.
Mert verseit a legnagyobb magyar költők ültették át lelkesen magyar nyelvre, többek között Nagy László, Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes.
Mert neki köszönhetjük a duende fogalmát a művészetről történő beszédben.
Mert Vajda János zeneszerző az ő két bábjátéka alapján írt operát, melynek ősbemutatóját hamarosan láthatja a debreceni közönség is.

Első irodalmi estünkön tisztelegjünk hát az ő emléke előtt!

Öröm és megtiszteltetés, hogy kiváló versmondóként Ráckevei Anna is fellép az esten. A költészet, az irodalmi estek, a költői színház, a múzsák találkozásának fontossága diktálja gesztusát. Kevesen tudják, hogy Újhelyi Kinga flamenco énekesként kezdte énekesi pályáját még a színművészeti főiskola előtt egy Guadalquivir nevű együttesben, melynek vezetője az a Homonnai Varga András volt, akit költészeti estünk gitárosaként üdvözölhetünk. Éveken át tanulmányozták a legautentikusabb spanyol forrásokat, hogy a magyar zenei közegben is az eredetihez hűen szólaltathassák meg e szenvedélyekkel áthatott műfaj legszebb darabjait. Versmondó és énekesi szerepben egyszerre láthatjuk és hallhatjuk most Kingát. A Nyíregyházáról frissen Debrecenbe szerződött Vaszkó Bence évek óta az egyik leglelkesebb képviselője a verses, zenés, dalos költői estek műfajának. Amikor meghallotta, hogy egy García Lorca-esten fog szerepelni, akkorát csillant a szeme a lelkesedéstől, mintha egy türelmetlen csikó patkója rúgott volna szikrát…

A „DUENDE” (Játék és elmélet – részletek) (András László)
A MÉZ DALA (Veress Miklós)
SOLEÁ (Nemes Nagy Ágnes)
LOVASEMBER DALA (1860) (Rab Zsuzsa)
LOVASEMBER DALA (Nagy László)
MÁSKÉPP (Veress Miklós)
SZENT GÁBOR (Sevilla) (Nagy László)
ALVAJÁRÓ ROMÁNC (Nagy László)
A KALÁSZOK (Veress Miklós)
ÍGY SZERETLEK (Nagy László)
A HŰTLEN MENYECSKE (Nagy László)
TALÁLKOZÁS (Veress Miklós)
A SPANYOL CSENDŐRÖK ROMÁNCA (Nagy László)
HAJNAL (Orbán Ottó)
LEGÉNYKE (Nemes Nagy Ágnes)
SIRATÓÉNEK IGNACIO SÁNCHEZ MEJÍAS TORREÁDOR FÖLÖTT (Nagy László)
KIS BÉCSI VALCER (Weöres Sándor)
SZOMORÚ BALLADA (Nemes Nagy Ágnes)