A Debreceni Csokonai Színház évtizedek óta a legnevesebb szakemberekkel dolgozik a Csokonai Ifjúsági Program (CSIP) színházi nevelési foglalkozásain.
A cikk eredeti megjelenési helye: mesecentrum.hu
Bár osztálytermi előadásaik a leglátványosabbak, és ezek jutnak el a legtöbb diákhoz, a szakemberek és a pedagógusok képzésére is odafigyelnek. Idén májusban harmadjára rendezték meg Fókuszban: Első szerelem című színházpedagógiai és nevelési konferenciájukat egy határon átívelő uniós pályázat segítségével.
Sajátos és érzékeny témát választottak, cserébe viszont színes hétvégét kínáltak. Dramatikus műhelymunkával dolgozták fel az intimitás és a közeledés kérdését, a NANE és a PATENT egyesületek bevonásával hangsúlyozottan kamaszlányok számára az egyenlő szexről tartottak workshopot, a kerekasztal-beszélgetéseken pedig színházi, nevelési szakemberek, pszichológusok, tanárok osztották meg tapasztalataikat és néha igen intim élményeiket.
A kerekasztal-beszélgetés A fiatalkori szerelem a kortárs irodalomban és a tömegkultúrában címmel a debreceni Csokonai Fórumban Nyáry Lucával, Gimesi Dórával és Romankovics Edával valósult meg.
A kerekasztal-beszélgetésbe az irodalmat is bevonta a szombat délutáni program, amelyet Lassányi Gábor, a Szexkultúra-podcast egyik atyja vezetett
A régészből továbbfejlesztett meseterapeuta kérdései irányították a beszélgetést, mely nemcsak egészen őszinte és bensőséges lett, hanem az intermedialitás felé is nyitott. Ugyanis a résztvevők – Nyáry Luca író és slammer, Gimesi Dóra író és dramaturg, valamint Romankovics Eda drámaíró, színházi nevelési szakember – a színpad világa felől figyelve az irodalmat legalább annyira fontosnak tartják a könyvön túli médiát is, mint az írott szóét, amelyet mindhárman képviselnek.
Legszemélyesebb kijelentéseiket nem is közlöm, csupán annyit, hogy mindhárman fiatalkori irodalmi élményeik alapján képzelték el későbbi atipikus párkapcsolataikat, ám emellett talán épp a korai olvasmányoknak köszönhetően váltak egyéni látásmódú alkotókká.
Romankovics Eda drámaíróként és dramaturgként, a CSIP-program több osztálytermi előadásának szerzőjeként sokat foglalkozik fiatalokkal, az iskolai tantervet is jól ismeri. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai irodalmi kánon alapvetően a tekintélyelvű, patriarkális viszonyokat tükrözi, miközben az internet egészen másféle képeket kínál a fiataloknak.
Gimesi Dóra a népmesékben is jellemző ideáltipikus képet említette, amely toronyban megmentőjükre várakozó királykisasszonyokat ábrázol, kiemelte viszont Zalka Csenge Virág könyveit, ahol már árnyaltabb nőalakokról olvashatunk. Mellesleg Propp már száz éve is két szélsőséget különített el, a megmentendő királykisasszonyok mellett ott vannak a bonyolultabb lelkű – például a mindent látó – királylányok is.
Jó tendencia, hogy a népmesék egyre gyakrabban bekerülnek a fősodorbeli alkotásokba, csak az iskolai tantervbe még ritkábban.
Nyáry Luca az egyéb médiumok hatásával egészített ki a megközelítést. Szerinte a kamaszoknak készült mai filmsorozatok legtöbbje egyoldalú képet mutat a fiatalokról, akik ezekkel ellentétben nem állandóan drogoznak és szeretkeznek. Ebbe a túlszexualizált világba viszont szükséges lenne bevinni az ártatlanabb vonalat is.
Gimesi Dóra szerint mindenről lehet beszélni, csak épp a célcsoport saját nyelvén. Ő olyan darabokat ír, amelyek kérdéseket próbálnak feltenni, hiszen a nőkép nem előírható, mindenkinek mást jelent a nőiessége. A színházi nevelés szerinte sohasem állít, hanem kérdez. Megkérdőjelezi a normákat. Arra a kérdésre is számtalan válasz létezik, hogy mi a szerelem.
Lassányi Gábor kérdésére mindhárman elmesélték meghatározó irodalmi élményeiket. Nyáry Luca számára Garcia-Márquez különös szerelmet bemutató regénye volt fontos, a Szerelemről és más démonokról. Az ő gyermekkori olvasmányaiban egyébként fontosabb volt a barátság, mint a szerelem, ráadásul mindig azokat a szereplőket kapcsolta magában össze, vagy várta, hogy összejönnek-e, akiket az író egészen más sorsra ítélt.
Gimesi Dórának a Jane Eyre volt meghatározó, melyben a nem szép, de tehetséges és érzékeny főszereplő pszichoszociális fejlődése sok fájdalom során alakult.
Romankovics Eda sokféle élménye közül a Rómeó és Júliát emelte ki. Számára azok a férfiak érdekesek, akik nem nyílnak meg, és azok a kapcsolatok bizseregtetik meg az olvasmányaiban, akiknek nem is kellene együtt lenniük.
Az iskolai kötelezőkre vonatkozó kérdés terelte új irányba a beszélgetést
A „kötelező” jelző megrontja ugyan az olvasnivalóval a kapcsolatot, de jelentős részükre szükség van. A velük kapcsolatos viták középpontjába került Az arany ember például jól feldolgozható, ha a fiatalok elmondhatják, mi a gondjuk a benne ábrázolt nőképpel és a kapcsolatokkal. Szécsi Noémi XIX. századi nőkről írt könyve például segíthet megérteni, Jókai miért épp így ábrázolta ezt a világot.
Gimesi Dóra szerint A névtelen vár két szélsőséges nőalakot mutat be, egy nagyon is öntudatosat és egy toronyban várakozót, s kettejük viszonya helyezi más vonalra a regény értelmezését.
Nyáry Luca szerint az iskolai tananyagban árnyalt alakok szerepelnek. Ha ezeket nem olvassák el a fiatalok, óriási értékekről maradnak le. Az ember tragédiáját azért szerette a középiskolában, mert a különböző helyzetekben Éva eltérő arcait mutatta meg; nem piedesztálra helyezve állt, mint például Iluska, akinek a személyisége teljesen eltűnik.
Gimesi Dóra hozzátette, hogy ha ő rendezné a Tragédiát, akkor Éva rejtélyes alakját állítaná a középpontba, mert ő emberibb Ádámnál. A színházi nevelés során egy fiktív szereplő történetével könnyebb az egyedi esetekről beszélni.
Miután újra a képernyős műfajokra terelődött a szó, Romankovics Eda megemlítette, hogy a mintákat gyakran a filmekből veszik ugyan a fiatalok, de a családi minták is erősen hatnak rájuk. Az elmagányosodott, elhanyagolt gyerekek követik inkább a közösségi média és a filmek, sorozatok kínálta viselkedésmintákat.
A kérdésre, hogy látnak-e jó minőségű kötődést, azt felelte: hiába látnak, olvasnak ilyet, mert a valóság küzdelmesebb a filmeknél.
Az idealizált filmbéli és a roncsolt valós kapcsolatoknak nem sok közük van egymáshoz.
Gimesi Dóra arra hívta fel a figyelmet, hogy az ifjúsági irodalom erősen reflektál a nehézségek feldolgozására. Klasszikus példaként Adrian Mole naplóit hozta fel, melyekben a feldolgozáshoz a kulcs az önreflexió és a humor.
Bár a filmek és a regények gyakran happy enddel érnek véget, a sorozatok alkalmasak rá, hogy a bonyolultabb folyamatokat, viszonyokat ábrázolják
Míg a fantasyk, románcok túl magas elvárásokat támasztanak, addig a realisztikus kortárs sorozatok közül több is őszintén mutat be kapcsolatokat. Ezen a ponton a közönség is hozzájárult a beszélgetéshez. A kosztümös, történelmi vagy áltörténelmi sorozatokhoz ellentmondásosan viszonyulnak. Tudják ugyan, hogy nem lehet komolyan venni, de a bemutatott világ igen vonzó.
Nagyjából egyhangú vélemény alakult ki abban, hogy szükség lenne manapság is bálokra, ahol szépen felöltözve lehetne ismerkedni. Emellett van olyan kosztümös film – a Sarolta királyné – Egy Bridgerton-történet –, amely túl magas elvárásokat támaszt ugyan, de csillogása mellett is ábrázol olyan gyakran egyedi, akár beteges személyiségeket, akiket ezzel együtt is el lehet fogadni.
A másság is szóba került, a tévedésekkel együtt, hiszen többnyire nem azok a közösségek készítik a filmeket, amelyekről szólnak. Felmerült, hogy jó lenne újraforgatni több Jókai-regényt. A romantikus regények és filmek ugyanis alkalmasak rá, hogy érzelmileg azonosuljunk velük.
A színházi és filmes feldolgozások kedvet csinálhatnak a forrásmű, a könyv elolvasásához is
Ez alapján zárásként még ajánlottak a résztvevők olyan olvasnivalókat, amelyek a kamaszok pszichoszexuális fejlődését segíthetik.
Nyáry Luca a Lolitát olvastatná akár tizenhat körüli lányokkal is, elrettentésül, hogy mire vigyázzanak, mert Nabokov regényével beleláthatunk egy pedofil fejébe.
Gimesi Dóra A makrancos hölgyet ajánlotta, melyet nemrég regényként írt át. A férfi és női főszereplő is atipikus karakter, akik nem változnak, hanem végül elfogadják egymást. Addig viszont az önazonosságukért küzdenek.
Romankovics Eda Hermann Hesse Damianját ajánlotta, amely egy önmagát kereső kamaszról szól.
A tavasz első forró napján, a színházi olimpia és bábszínházi találkozó kellős közepén, egy városi református fesztivál és egy – a színház tágas előcsarnokában berendezett – helyi kézműves vásár szomszédságában az összegyűlt két tucat ember számára hamar elrepült a másfél óra. Többen még maradtak Romankovics Eda délutáni workshopjára. A debreceni színházi nevelési előadások szervezői – Varga Nikoletta, Gemza Melinda és Madák Zsuzsanna – által évek óta vezetett program egyik legemlékezetesebb eseményén vettünk részt 2023. május 20-án, szombat délután.
