Debrecen – A 150 éves színházat ünnepli a Hitel augusztusi száma.
– Úgy tudja a regényes emlékezet, hogy amikor az 1860-as évek első felében felmerült az állandó színház ügye Debrecenben, valaki, a városi atyafiak közül így szólt a tervezőhöz: akkora legyen a színpad, hogy egy hatos fogat meg tudjon fordulni – így kezdi köszöntőjét a Hitel ünnepi kiadásában Ráckevei Anna igazgató.
A folyóirat hiánypótló augusztusi száma a Csokonai Színház 150 éves jubileuma kapcsán kínál olvasnivalót, s – a terjedelmi kötöttségek mellett – igyekszik átfogó képet adni a színház történetéről, jelentősebb korszakairól és alkotóiról. A város és teátruma című írás Debrecen és az ország történetének dimenziójában tekinti át a teátrum másfél százados múltját. Filep Tibor Téri Árpád igazgatásának éveit, Mensáros László, Soós Imre és más kiválóságok alakításait, korszakos előadások sikerét személyes élményei alapján írta meg. Háromszor Debrecenben: Lengyel György főrendezőként és igazgatóként 16 évet dolgozott a Csokonai Színházban. A vele készült interjúban Szendrő József, Latinovits Zoltán alakjától kezdve nagysikerű darabjainak (Sirály, Jó embert keresünk, Peer Gynt) születését, a város politikai eseményeit is feltárja, köztük a színház centenáris jubileumi eseményeit is.
Beszél a színház utóbbi fél évszázadának olyan nagy egyéniségeiről, mint Novák István, Simor Ottó és Kóti Árpád. Csikos Sándor színművész a magyar drámához fűződő kapcsolatáról, rendezéseiről és Debrecenhez való sok évtizedes ragaszkodásáról mesél.
Turi Gábor összegzi Vidnyánszky Attila debreceni korszakát, elemezve költői-látomásos színházának természetét. Kubik Anna hosszú időn át a Nemzeti Színház tagja volt, két éve a Csokonai Színházhoz szerződött. Döntésének okáról ír, s megosztja gondolatait debreceni főszerepeiről is. A Hitel írásait számos fotó és színes melléklet gazdagítja. A szerzőkkel augusztus 28-án este nyolc órától találkozhatnak a Kölcsey Központ Báltermében rendezett kötetlen, vetítéssel, felolvasással egybekötött kerekasztal-beszélgetésen.
