„Mindegy, mekkora egy szerep, mert ugyanúgy készülni kell rá… Én minden szerepben én vagyok. A Károliban is az voltam, a Libertében is…”
„A színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni.”
Kóti Árpád
A 80 éves születésnapját ünneplő Kóti Árpádot köszöntötték kollégái, meghívott barátai, a Csokonai Színház dolgozói tegnap a teátrum nagyszínpadán. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes, kiváló művész 1963 óta a debreceni színház tagja. Az esten felelevenítették legendás alakításait, idéztek a róla készült riportfilmből (rendező: Jóvér Csaba), elhangzottak magyar költők − Háy János, Éles Árpád − róla írt versei. A színház ajándékát Ráckevei Anna igazgató, a városét Komolay Szabolcs alpolgármester adta át. Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház előző direktora levélében így köszöntötte a 80 éves Kóti Árpádot:
„Nagyon jó színész vagy. Kevés ilyen van a szakmában; több kéne. Azt hiszem, mégsem szakmai tudásod, hanem különleges egyéniséged az, ami ennyire egyedivé, felejthetetlenné tesz. Van valami megmagyarázhatatlan igazsága a színpadi létezésednek. Ha játszol, csak úgy vagy a térben, nagyon nehéz másra figyelni.”
Törőcsik Mari videó-üzenetében az egyik legnagyobb magyar színésznek nevezte a debreceni művészt.
Kóti Árpád 1934. november 15-én született Bucsán. 1954-ben Kiskunfélegyházán testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett. Megszállottan érdekelte és érdekli ma is a sport, testnevelő tanár szeretett volna lenni, de magyartanára, Illéssy István inspirációjára elkezdett versmondással foglalkozni. Egy megyei szavalóverseny megnyerése után Illéssy kapacitálta, hogy színész legyen. Már főiskolai hallgató volt, amikor élete első színházi előadását látta.
A főiskolán olyan osztálytársai voltak, mint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. A főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át.
Első szerződése két évadra a békéscsabai színházhoz kötötte. 1960-ban Egerbe szerződött, egy évre rá Veszprémbe költözött, majd újabb egy szezon után a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja. Öt szezon alatt négy színházban játszott, majd Lengyel György hívására 1963-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. „Megszerettem a várost, szerintem az is szeret engem” – mondta egy interjúban, s valóban, mikor hívták, sem a Thália Színházért, sem a budapesti Nemzeti Színházért nem volt hajlandó elhagyni Debrecent.
Azóta is Debrecen az otthona. 1963. szeptember 23-án láthatta először a cívisváros közönsége: Lengyel György rendezte Shaw darabját, a Szent Johannát. Első komoly sikerét a Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar című darabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Aztán jöttek sorban az emlékezetes alakításai: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója, Shakespeare Lear királyában pedig először Edmund, majd Gloster szerepe, végül 72 évesen eljátszotta a címszerepet is. Kóti Árpád fergeteges sikert aratott Háy János A Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is, majd a 2009-ben bemutatott Én, Károli Gáspár címszerepében is.
Kóti Árpád pályafutása során több mint hatvan rendezővel dolgozott. Legtöbbször Ruszt József, Gali László, valamint Lengyel György és Pinczés István alkotótársa volt. Ma is játszik. Jelenleg Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában Marcus Andronicus szerepét próbálja.
