Ma tartotta évadzáró társulati ülését a Csokonai Színház. Papp László polgármester a felújítandó színház építészeti terveit mutatta be, Gemza Péter, a teátrum igazgatója a színház szakmai munkáját értékelte, majd átadták az évad végi díjakat.
Dinamikus és kiszámítható fejlődés jellemzi a színház életét – mondta Papp László polgármester a társulat 2018/19-es évadáról. Megemlítette, hogy a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb előadás díját nyerte el a Három nővér Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, Brassóban, a 29. Nemzetközi Kortárs Drámafesztiválon a legjobb rendezés díját kapta Szabó K. István a Macskajáték színre viteléért. Szólt arról is, hogy a nemrég véget ért Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb jelmez díját kapta Giliga Ilka az Idióta című produkcióban végzett munkájáért, míg a színészzsűri különdíját a legjobb férfi főszerepért Kiss Gergely Máté hozhatta el. Sikerrel zárt a 13. DESZKA Fesztivál, a 27 előadásra összesen 4700-an váltottak jegyet.
A Csokonai Színház felújítása kapcsán elmondta: A kiviteli tervdokumentáció készítése folyamatban van, ősszel állnak majd rendelkezésre a végleges tervek. A kivitelezés várhatóan 2020-ban kezdődik. A rekonstrukciót követően az eddigi 476 férőhely helyett 609 állandó és 66 ideiglenes férőhely várja majd a nézőket. Papp László hangsúlyozta azt is, hogy helyreállítják a külső homlokzatot, nyílászárócsere szépíti meg az épület külső megjelenését, a bejárat az árkád üvegezésével egészül ki. A színház belső terei teljes egészében megújulnak: a nézőtér, a színpadtechnológia, az irodahelyiségek és a raktárak is. A nézőtéri büfé elegáns belső térré változik. A designterv a műemléki szempontok mentén haladt, a kornak megfelelő gépészeti, fénytervezési, akusztikai technikák használata mellett.
Gemza Péter igazgató a színház nem díjban kifejezhető eredményeiről beszélt.
A Transz/Missziók Fesztivál alapításával egyedi jó példát teremtett a Csokonai, egy régiós nagy vándorfesztivál részese lett. Idén Kassára utazik a társulat. Szatmárnémetiben először a debreceni művészek szólaltatták meg a Bánk bánt ötezer ember előtt. Hangsúlyozta azt is, hogy a színház megyei és régiós jelenléte évről évre erősebb.
Az évad számokban:
A 2018/19-es évadban 436 előadáson 85 és félezer nézője volt a Csokonai Színháznak. Az elmúlt évadhoz képest 10%-kal többen látogattak el az előadásokra, és csaknem ezerrel nőtt a bérletesek száma is: 13300-an váltottak bérletet. A nézettségi arány csaknem 90%-os volt. A legtöbbet játszott produkciók a Presser Gábor-Sztevanovity Dusán jegyezte A padlás (44), Menchell-Black-Wildhorn Bonnie & Clyde című musicalje (20), valamint Shakespeare Learje és a Kovács fivérek monodrámája, a Mintapinty (15-15) voltak. Az ifjúsági korosztály körében Az ifjú Mátyás című zenés történelmi mesejáték élte meg a legmagasabb előadásszámot (18). A XIII. DESZKA Fesztivál kortárs darabjaira csaknem ötezren voltak kíváncsiak.
Művészeti díjak:
Az évadzáró társulati ülésen kiosztották a művészeti díjakat. A Nívódíjakat Debrecen város és intézményei valamint szponzorcégek adományozzák az adott évadban kiemelkedő teljesítményt nyújtó színészeknek, énekeseknek. A kuratórium ebben az évadban Mercs János, Papp István színészeknek, Kéringer László operaénekesnek valamint Ilja Bocsarnikovsz rendezőnek ítélte oda a díjakat.
A színház zenei elismeréseinek egyikét, a Rubányi Vilmos-díjat tapasztalt, míg a Neményi Lili Vándorserleget fiatal énekes kaphatja meg. A Rubányi Vilmos-díjat Gyülvészi Péter karvezető, míg a Neményi Lili Vándorserleget Brassói-Jőrös Andrea, az Ory grófja című opera Adèle grófnőjének érzékeny karakterformálásáért, kiemelkedő énekesi teljesítményért vehette át.
A Kardoss Géza Alapítvány különdíját az egykori debreceni színész lánya alapította. Ez az egyetlen olyan évad végi díj, amelynek odaítéléséről a színház művészei döntenek. A Kardoss Géza Alapítvány különdíjának kuratóriumi tagjai idén Mészáros Ibolyára szavaztak. A 2014-ben Halász János országgyűlési képviselő által alapított Ígéretes pályakezdő díjat Wessely Zsófia kapta. Tamus István grafikusművész Mészáros Tibornak adományozta a róla elnevezett különdíjat. Komiszár János festőművész különdíját a Mercs János és Papp István színészek vehették át.
A Foto Art díjat Máthé András, a színház fotósa alapította. A fotóművész az Idiótában, a Learben, a Tesztoszteronban nyújtott remekléseiért Kiss Gergely Máté színművészt díjazta.
Thália nyakkendőjét Ráckevei Anna viselheti, míg az egykori építészről, mecénásról elnevezett Csanak József-díjat Tóth-Mihala Veronika lelkipásztor, a Tiszántúli Református Egyházkerület missziói és felnőttképzési tanácsosa. A Láthatatlan segítő-díjat a színház több éve alapította a háttérdolgozók jutalmazására. Az elismeréseket a Csokonai Színház nézőtéri felügyelője, Sztrikk Józsefné és Nagy Sándorné kellékes kapták.
Ráckevei Anna tavaly alapította a Mesteremberek díjat a kreatív, közösséget erősítő műhelymunkát végző dolgozók elismerésére. A társulat szavazatai alapján Serestyén Lajos világosító lett a díj tulajdonosa.
Laudációk
„A férfi négyszer – Az idei évadban négy új szerepben láthattuk a színpadon. Rokonszenves hetykeséggel formálta meg a gerinctelen Steve Heidebrechtet az Augusztus Oklahomában című darabban, ahogyan Cornwall herecegét is a Learben, akinek csak az üres kabátját látva jár némi együttérzés a nézőközönségtől. A szimpátiát azonban minden kétséget kizáróan besepri magának a közönségtől a Tesztoszteron Kornéljaként, akiben minden férfi magára ismerhet, aki csalódott valaha az életben. A Szétbombázva című darabban komoly kitettséget vállalt fel a színpadon: olyan pőreséget testi-lelki értelemben, ami rendkívül erős színészi összpontosítást, fegyelmet és alázatot követel meg. Ian, az agresszorból áldozattá váló, összeomló férfi alakja hosszú időkre emlékezetes alakítása marad.” (Nívódíj: Mercs János)
„Színészi karakterében ott van a keménység, a férfiasság, a nyers erő, az izmok fegyelme, melyet a brutalitásig fokozva használ fel a Szétbombázva Katona karakterében. De ott van benne a gyermek is, az ártatlanság, a bizonytalanság, a szorongás, melyet szintén aprólékosan kidolgozva használ Kicsi Charles-ként az Augusztus Oklahomában című fekete komédiában. Ezt a kettősséget nagyszerűen kamatoztatja árnyalt alakításában, mikor Marwin „Buck” Barrow-ként lép színpadra a Bonnie és Clyde-ban. A szerepeire való készülésben alaposság, lelkiismeretesség, alázat jellemzi, mind prózai mind zenés produkciókban.” (Nívódíj: Papp István)
„Gondolom, színpadra lépésem sejteti, hogy most egy zenés nívódíj átadására kerül sor. A kitüntetett igen sokoldalú művész, akit több szál is fűz a Csokonai Színházhoz, illetve – tanulmányai révén – Debrecenhez. Jó két évtizeddel ezelőtt az operatársulat egyik meghatározó alakja volt, mint karigazgató és ügyvivő, mostanában pedig énekes szólistaként szerez különleges élményt a közönségnek. Pályája nem egyenes vonalú, mint ahogyan tehetsége sem szorítható keretek közé. Akiben ennyi talentum lakozik, annak időre van szüksége a teljes kibontakozáshoz. A közelmúltban Händel Acis és Galatea című operájában, Damon szerepében hökkentette meg a közönséget, majd ráadásként, éles váltással Max Frisch Biedermann és a gyújtogatók című tandrámájában lépett színpadra, és Feuerleiter szerepében hátborzongatóan dalolta szét a hagyományos műfaji határokat. Művészi státuszának egyértelmű meghatározása igen nehéz: karnagy? zenei rendező? színész? dalénekes? operaénekes? Bariton, férfi alt, vagy kontratenor? … talán mindez lényegtelen. Csupán egy dolog fontos: Kéringer Lászlónak hívják!” (Nívódíj: Kéringer László)
„Számára nincsenek kőbe vésett szabályok, karakterek, nincsenek nyomdafestékbe száradt szavak, csak az élő, érző ember van, a maga lüktető fájdalmaival, bizonytalanságaival, reményeivel. Morálisan erősen elkötelezett, metafizikus érdeklődésű és érdekeltségű rendező, aki mindig a számunkra idegen és érthetetlen megértését, a megbocsájtáshoz vezető utat keresi, a lehető legközelebb hajolva az emberi lélek mélyén lappangó ős-bűnhöz. Vendégként jár hozzánk, de haza érkezik: a mögöttünk álló évadban immár harmadszorra rendezett nálunk, a tavalyi Három nővér után ismét egy klasszikust, ezúttal Shakespeare Lear-jét értelmezte újra, hozta egészen közel a szívünkhöz, fiatalsága ellenére meghökkentő élettapasztalattal, alkotói bátorsággal és szakmai felkészültséggel.” (Nívódíj: Ilja Bocsarnikovsz)
„2006 óta a Csokonai Színház tagja. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szolfézs-zeneelmélet-karvezetés szakon végzett, és még végzős egyetemistaként korrepetítornak szerződött a társulathoz. Zenei igényessége és maximalizmusa már a kezdetektől fogva megmutatkozott. A szakmát kivételes gyorsasággal sajátította el, így a zenei anyagokat gyorsan és kiválóan átlátó hangszeres kísérővé érett, akire a színház bármely produkciót érintő zenei kérdésben számíthat. 2013-tól a színház megbízott karigazgatója lett. Ezt a feleadatkört is sikeresen építette hozzá zongorista gyakorlatához, amellyel egy személyben vált a zeneműveket kísérő és betanító komplex hivatású művésszé.” (Rubányi Vilmos-díj: Gyülvészi Péter)
„Andrea több szállal is kötődik Debrecenhez, hiszen 2014-ben itt szerzett klasszikus énekművész diplomát és már ugyanabban az évben Donna Annát énekelt a Csokonaiban. Majd a Zeneakadémia mesterszakán tanult, ahol számos nagy szerep megformálásában ért el sikereket. Nemcsak a klasszikus, hanem a kortárs zenét is magas színvonalon, nagy művészi alázattal tolmácsolja, amit számos egyéb díja mellett az Armel Operafesztivál Dalversenyén 2017-ben elnyert Fődíj is mutat. A Kodály Filharmónia koncertjein is többször élvezhette a közönség Andrea magabiztos, érzékenyen formált hangját.
Az idei szezonban azonban elérte őt egy igazán erőt próbáló főszerep. Rossini: Ory grófjában Adele szerepe több szempontból is nagy kihívás egy énekesnek. Nemcsak gazdagon árnyalt muzikalitás, kiegyenlített nagy hangterjedelemű, teherbíró hang, virtuóz koloratúr képesség szükséges hozzá, hanem kiváló színészi képességek is. Mindezekben Andrea messzemenően nagyszerű alakítást nyújtott, amely megérdemelten vívta ki a kollégák és közönség hangos elismerését. A próbák és előadások során egy nagyszerű művészt, kiváló embert és remek kollégát ismerhettünk meg Andrea személyében. Büszkék vagyunk, hogy első főszerepének debütálásban aktív részesei lehettünk itt a Csokonai Színházban. Kívánunk neki még sok hasonló sikert itt nálunk és persze szerte a nagyvilágban is.” (Neményi Lili vándorserleg: Brassói-Jőrös Andrea)
„2017-ben készült vele egy interjú, amiben azt nyilatkozta: “Én azt szeretem a vidéki színházban, hogy műfajilag sokfélét kell csinálni. Egyik nap fizikai színházi előadásban játszom, másnap pedig valami zenés-szerelmesben. Mindkettőre büszke tudok lenni, és ezzel nincs semmi bajom, annak ellenére sem, hogy magánemberként nem biztos, hogy az Operettszínházba váltanék jegyet.” Valóban, tizenkettő év alatt a mesejátéktól az operettig szinte minden műfajban kipróbálhatta magát, még operában is, hiszen a Halott város c. operában jelen volt. Jánost sokféle szereppel találják meg, ugyanis a Csokonai színház repertoárja igen sokszínű, mint az ő művészete. Én örülök ennek a sokszínűségnek. János sok szerepben, kiváló alakításával kápráztatta el a közönséget, többek között engem is. Legutóbb a Tesztoszteronban láttam, számomra maradandót alkotott.
Miért adom a díjat? A különleges karaktere, bensőséges játéka elismeréseként, az évadban mutatott művészi teljesítményéért.” (Komiszár János-díj: Mercs János)
„Karácsonykor, a Csokonai három művésze, Ráckevei Anna, Mercs János, és Papp István csatlakoztak a Napló csokigyűjtő akciójához. Akkor Anna azt nyilatkozta: “Ez egy jelképes gesztus, így figyelmeztetjük önmagunkat és a társadalmat is arra, hogy igyekezzünk a rászorulók iránt is figyelmet fordítani; amennyit csak lehet, segítsünk nekik. Papp István színművész még azzal egészítette ki: – Érdemes megragadni minden alkalmat, amikor lehet segítséget nyújtani, ha lehet adományozni, akkor miért ne? Én akkor határoztam el, hogy a sokszor látott fiatal színművésznek adományozom a díjamat. Papp Istvánnak, aki kiválóan szerepelt, A következő darabokban: Sarah Kane:Szétbombázva, Dosztojevszkij:Idióta, Tesztoszteron. Miért adom a díjat? Az évadban nyújtott magas színvonalú munkájáért és az évek alatti fáradhatatlan, alázatos és szakmáját szem előtt tartó alakításaiért.” ((Komiszár János-díj: Papp István)
„Néhány éve a színház előterében láttam egy fekete-fehér fotót, mely egy előadásból, egy monodrámából volt részlet Mészáros Tibor főszereplésével. Sajnos nem láttam a darabot, viszont maga a jelenet, a kép drámaian hatott rám.
Tavaly elkértem Máthé Andristól, hogy egy készülő grafikámhoz felhasználjam. Személyesen soha nem találkoztunk a művésszel, viszont most A bűn paradoxona, avagy az Apokalipszis magányos lovasaiban láthattam őt. Imponálóan alakította szerepét, különösen a második felvonásban, mert arra nagyon emlékszem, az első részben inkább révedeztem. Improvizatívan és szellemesen játszott társaival együtt, de az ő alakítása lenyűgözött aznap este.
Sok szép és emlékezetes alakítást kívánok neki a jövőben is. Gratulálok!” (Tamus István-díj: Mészáros Tibor)
„Első évadát töltötte nálunk és rögtön a mélyvízbe dobtuk. Nem kellett csalódnunk: a benne élő természetes kíváncsiság és nyitottság révén nagyszerűen helyt állt a legkülönbözőbb szerepekben: Eleanor és Blanche szerepében a Bonnie és Clyde-ban, majd az Augusztus Oklahomában című fekete komédiában, Jeanként, azután Anna, az öntudatos cselédlány szerepében a Biedermann és a gyújtogatókban. Színpadi jelenlétét természetesség és energikusság jellemzi. Érzékenyen rezonál színésztársaira a színpadon, nagyszerű csapatjátékos. Megbízhatóságát és tehetségét megismerve az évad végén rá bíztuk az Unferlédi címszerepét is. Játékán erős koncentráció érződik, aminek köszönhetően érzékenyen képes megformálni karaktereit. Színészi eszközeiben egyszerre bátor és letisztult, ami további kiváló alakításokkal kecsegtet.” (Ígéretes pályakezdők díja: Wessely Zsófia)
„A díj ösztöndíj jellegű, melyet a színpadon, pódiumon és a színházi nevelés terén tanúsított alázatos, kitartó és mindenekelőtt energikus és sokszínű munkájának elismeréséként a kuratórium megszavazott.” (Kardoss Géza különdíj: Mészáros Ibolya)
„Amint megjelenik a színpadon, gravitálni kezd felé a tér. A vonzáskörzetébe kerülve rettegünk a haragjától és a hatalmától, amikor erős. Megesik rajta a szívünk, amikor elesetten és gyengén áll előttünk. Szeretettel telünk meg, egészen a kisujjunkig, amikor szeretetet sugároz, és utálni is tudjuk azokra a pillanatokra, amikor karakterében kisszerűen és igazságtalanul viselkedik. A mögöttünk álló évadban többszörösen is anyaként foglalta el a színpadot, akár egy amerikai kortárs fekete komédiában, beteg, drogos családanyaként, akár egy Shakespeare-klasszikusban, királynőként. Lenyűgöző átéléssel mutatta meg, milyen rettenetes energiákkal tartjuk fenn a boldogulásunkhoz szükséges erőtereinket, és emellett milyen kétségbeesettek és kiszolgáltatottak vagyunk mindannyian, legfőképpen annak az általános emberi elesettségünknek az okán, hogy szeretet nélkül az egész életünk egy fabatkát sem ér.
Ha a színház nem az épület, hanem sokkal inkább a társulat maga, beszédes a hasonlat, hogy társulatunk oszlopos tagja ő, munkabírása, bölcsessége, alázata, sugárzó tehetsége és elhivatottsága révén.” (Thália nyakkendő-díj: Ráckevei Anna)
„Tóth-Mihala Veronika a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és a Debreceni Egyetemen végezte tanulmányait. 15 éve szolgál a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközségben, jelenleg beosztott lelkipásztorként. A Tiszántúli Református Egyházkerület missziói és felnőttképzési tanácsosa. Munkájával – amit mindig nagy lelkesedéssel, odaadással és szenvedéllyel végez – rengeteget tett és tesz a Tiszántúli Református Egyházkerület térségéért, Debrecenért, és az itt élők továbbképzéséért, lelki életéért. Azon munkálkodik, hogy az egyházi közösségeket, legyenek akár a legkisebb gyülekezetek is, élővé tegye.
2018-ban kezdte el programvezetőként a Magyar Református Egység Napjának szervezését, amely az egész kárpát-medencei és tengeren túli református közösségek összetartozásának egyik legnagyobb ünnepe. Ebben fontos szerepet kapott a Csokonai Színház is, hiszen 2019. május 17-én itt rendezték meg a színház, a város és az egyház közös szervezésében az Egység Napi Gálaestet, ami bemutatta azt a szellemi és lelki örökséget, ami a magyar reformátusságot jellemzi, és ami jól tükröződik keresztyén kultúránkban és Debrecen város történelmében is.” (Csanak József-díj: Tóth Mihala Veronika)
„Ha bármelyik debreceni színházba járónak azt mondjuk, hogy nézőtéri ügyelő, biztosan mindenkinek ő jut eszébe. Ő nem egyszerűen a munkáját végzi, de szívvel-lélekkel dolgozik, személyes viszonyt tart fenn a nézőközönséggel. Mindig türelmes, pontos, és nincs olyan probléma, amit nem tud megoldani. Az a hozzáállás, amivel a munkájához viszonyul, mintaértékű a következő generáció számára.” (Láthatatlan segítő-díj: Sztrikkné Kiss Ibolya)
„Ő az, aki minden hajnalban együtt pakol a CSIP-csapattal, aki megoldja, hogy akkor is legyen lufi, ha az lehetetlen, aki számára fontos, hogy a Herceg szalagja milyen ezüst csíkos vagy Brimir hogyan van megnyírva. Aki minden részletet ismer, és minden problémát megold, ott van a színfalak mögött estéről estére, vagy hajnalok hajnalán, és sokan mégsem látják. A kelléktár megkerülhetetlen tagja.” (Láthatatlan segítő-díj: Nagy Sándorné)
„Tíz éve dolgozik a Csokonai Színháznál. Kimagasló szakmai tudásáról, szorgalmáról, együttműködéséről, kreativitásáról, kiváló színpadi látásáról újra és újra meggyőződhetnek a rendezők, tervezők, kollégák. Akkor is helytáll, mikor többfelé kell összpontosítani, minden fórumon felelősségteljesen képviseli a Világosítótárat. Igazi, példamutató mesterember.” (Mesterember-díj: Serestyén Lajos)
„Kiss Gergely Máté színpadi jelenlétét a kezdetektől figyelemmel kísérem. Gyötrődések, szenvedések, bizonytalanságok után mára érett művésszé vált. Ezen célok eléréséhez Gergő állhatatossága, kitartása, szenvedélyes lelkülete és nem utolsósorban néhány keménykezű, szókimondó rendező irányítása is kellett. Bízom benne, hogy Kiss Gergely Máté a jövőben nagyszerű alakításokkal emeli a magyar színházművészet fényét.” (Foto Art-díj: Kiss Gergely Máté)
Fotógaléria
Fotók: Máthé András
