Nagyszínpad
Kálmán Imre: Marica grófnő − nagyoperett
A Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház koprodukciója
(rendező: Kerényi Miklós Gábor)
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében.
Szép példája a darab, hogy gabalyodhatunk bele egyre inkább a saját magunk által szőtt hálóba. Marica és a „gazdatiszt” sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg győzedelmeskedik minden operett központi témája, a szerelem. Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, stíluskavalkádja az amerikai foxtrottól a shimmy-ig. A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje.
Ratkó József: Segítsd a királyt! − dráma
A Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös produkciója
(rendező: Csikos Sándor)
Meghalt Imre herceg, a trón várományosa, egy vadkan felöklelte. Az öregedő István királyt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is sújtja. Hogyan lehet megőrizni a múltat, cselekedni a jelenben, és a megmaradás esélyét mérlegre téve indulni a jövőnek? A darab legfontosabb kérdései napjainkban is aktuálisak. A bemutató évében, 1985-ben a Segítsd a királyt! az Év drámájának jelölték, Szép Ernő-díjat kapott. Ott a helye nemzeti drámáink sorában és a színházak műsorán.
Benedek Elek- Kocsák Tibor-Wichmann Ákos-Pesty-Nagy Kati: Tűzről pattant Tündérország − családi musical
(rendező: Pesty-Nagy Kati) − ősbemutató
Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vettek kölcsön a szerzők egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül nyolc meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak. Az előadás különlegességéhez hozzátartozik, hogy Pesty-Nagy Kati dédnagymamája az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihlette.
M. A. Bulgakov: A Mester és Margarita − dráma
(rendező: Rusznyák Gábor)
A Mester és Margarita olyan utazásra hív minket, amelynek sodrása, a valóságos és a káprázatos történések kavalkádja, Moszkva májusi tikkasztó levegője és a Sátán báljának álomszerű képei sok év múltán is élni fognak bennünk. Bulgakov regényében egymásba fonódik a realitás a fantasztikummal, az irónia a morális kérdésekkel, a múlt a jelennel − ezt a különleges atmoszférát ezúttal a színpadon látjuk viszont. Lehet élni ezen egyedülálló mű nélkül, csak nem biztos, hogy érdemes.
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila – opera
(rendező: Nadine Duffaut)
Szerelem és megcsalás, bosszú és árulás szenvedélye fűti a bibliai témát feldolgozó opera zenéjét. Tudnunk kell azonban, hogy a mű nem születhetett volna meg Liszt Ferenc nélkül, aki a legkilátástalanabb helyzetben is bátorította a zeneszerzőt. Debrecenbe az a Nadine Duffaut hozza el, aki az Egy halálraítélt utolsó napja és a Carmen színpadra állításával már nálunk is bizonyított. A dallamokban gazdag zene impozáns balett-betétekkel kiegészülve nem csupán a fület, hanem a szemet is gyönyörködteti.
Víg Kamaraszínház
Mészáros Tibor: Istent a falra festeni− színmű
(rendező: Mészáros Tibor) − ősbemutató
A helyszín egy nevén nem nevezett magyar település legutolsó utcája, annak is legjellegzetesebb pontja, a kocsma, és az ajtófélfájában sokat sejtetve egy balta feszül. Az élet kilátástalanságának sava-borsa kerekedik színre, amint a szereplők a kiutat keresik(?) a semmiből.Mészáros Tibor, a Csokonai Színház kedvelt színésze először rendez. A színdarab Tar Sándor, a 2005-ben elhunyt debreceni író, szociográfus A mi utcánk című kötetének ihletettségével készült.
Lackfi János: A dühös lovag – ifjúsági előadás
(rendező: Fige Attila) − ősbemutató
Élt a messzi középkorban, a távoli Olaszországban egy nagyerejű lovag, aki kalandvágyában nekiindult, és a még távolabbi Jeruzsálembe ment csatázni. Ha ő egyszer dühbe jött, nem kímélt senkit, keresztülgázolt mindenkin, aki útjába állt, még azokon is, akik szerették. Dühösségénél csak büszkesége volt nagyobb, így aztán őrült és lehetetlen fogadást kötött. Hogy pontosan milyet is? A színházban megtudjátok. És hogy sikerült-e véghezvinnie a lehetetlent? Ott kiderül az is.
Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté − vígjáték
(rendező: Méhes László)
A komédia nagymestere nem véletlenül választja a Velencénél kevésbé elegáns Chioggiát a darab színhelyéül: a várost a kereskedőknél jóval szegényebb halászok lakják, hús-vér emberek. Mindenki szeret valakit, a szerelmesek évődnek, a szomszédok összevesznek, életük bármely aspektusa komédiatémává válhat, de ami leginkább szerethető, hogy megjelenik egy Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza.A chioggiai csetepaté bőkezű mű, a párkeresés gyötrelmeiről beszél páratlan őszinteséggel és humorral, a szenvedélyes, mediterrán élet erőteljes lüktetésével.
Heiner Müller: Titus Anatómiája. Róma bukása − dráma
(rendező: Szabó K. István) – magyarországi ősbemutató
Shakespeare Titus Andronicusát a 80-as évek elején írta újra Heiner Müller, beleszőve az akkori világpolitika eseményeit. A XX. századi változat azt a következetlen, harsány, öncélú politikacsinálást ábrázolja, amely nincs tekintettel magánérzelmekre, és nem finomkodik, ragadozóként tör céljára. A darab nem véleményez, hanem felmutat, nagyszabású tablót fest, amelyben egyik oldal sem képviseli azokat az örök eszményeket, amelyeket az emberiség néha közösnek hisz. A magyarországi ősbemutató igazi revelációnak ígérkezik.
Horváth Árpád Stúdiószínház
Katona Gábor-Zombola Péter: Csikóink − mozgásszínház
(rendező: Katona Gábor) − ősbemutató
Az előadás forrásanyaga az 1977-ben kiadott Csikóink kényesek című magyarországi roma népköltészeti kötet. A darab ennek a gazdag, sokszínű, szokatlan ritmusú költészeti anyagnak egyfajta értelmezésére tesz kísérletet, és a versekből áradó költői képszerűségre helyezi a hangsúlyt a tánc segítségével, másik meghatározó alkotóeleme pedig a verses népköltészeti alkotásokhoz kapcsolódó autentikus zenei világ újraértelmezése.Az egyfelvonásos előadásban azokat a kapcsolódási lehetőségeket láthatja meg a néző, amelyek számára is alternatívák lehetnek, hogy bepillantást nyerjen egy számára talán addig idegennek vélt világba.
Misima Jukio: Krisztus születése – dráma
(rendező: Jámbor József) – magyarországi ősbemutató
A háromszor Nobel-díjra jelölt Misima Jukio mind hazájában, mind a világban általános elismerésnek örvendett, mikor 45 éves korában döbbenetes öngyilkosságot követett el egy katonai támaszponton, miután beszédet intézett a helyőrséghez. Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban az Újszövetségből vett témákkal kezdte írói pályáját. Korai színdarabjait most életrajzi ihletésű részekkel egészíti ki Jámbor József, aki a japán kultúra és irodalom értő művelőjeként hozza közénk e távoli, mégis közeli világot.
In memoriam Borbély Szilárd
Borbély Szilárd: Akár Akárki − színmű
(rendező: Árkosi Árpád)
A drámai szöveg a moralitásdrámák középkori hagyományát támasztja fel. A válságba jutott fogyasztói társadalom torz tükrét tartja elénk, melybe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy bábut, aki nem lévén más lehetősége, saját testét dobta a piacra. A darab a jelenkor egyre nagyobb mérvű amoralitását járja körbe, a pénz uralmának világát. A főszereplő, Akár Akárki vezetésével nyolc groteszk, rendszerint halállal végződő, hátborzongatóan hétköznapi jelenet követi egymást, amelyek mindegyike a jelenkori bűn egyik faját mutatja be.
